Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)

Tanulmányok - Farkas Gábor: A török hódoltság krónikája Székesfehérváron és Fejér megyében (1526) 1543 – 1688 (1690)

Berki faluban az összeírás megemlíti Haraszti Ferenc, Paksy Gáspár, Paksy Ferenc rétjeit. (Ök régi magyar földesurak). 1591. Bicske és Mány a Poppel család kezére került házasság révén. 1591 utáni évek: A keresztények vissza akarták foglalni Budát. A bécsi haditanács Kelet-Dunántúl és az Esztergom—Buda között élő lakosságot kiirtással fenyegette, mert a „török szolgálatában álltak". Pálffy Miklós esztergomi kapitány azonban a lakosságot szinte kilopta ezekről a területekről és Esztergom—Érsekújvár közé letelepítette őket. 1593. — Barkó Máté, Komárom vármegye szolgabírája Felcsúton lakott. A falut kuriálista nemesek lakták; — Kajtort Arany György és Arany Ambrus kapták. Mindketten a palotai vár katonái; — A 15 éves háború egyik leglényegesebb hadászati kérdése a császárság részéről Székesfehérvár megszerzése és megtartása; november 3. Csata Pákozdnál. A török súlyos vereséget szenvedett. 1593 őszén: Nádasdy Ferenc, Zrínyi György, Hardeck Ferdinánd, Thurzó György Székesfehérvár elfoglalására vezették csapataikat. A budai pasa 20 ezer főnyi seregével a szorongatott fehérvári török segítségére sietett. 1594. 1594 után az alapi nemesek a királyi Magyarországra menekültek. Kara Máté, az alapi tiszt Kiskomáromban szolgált, a Salamonok Győr, Vas, Sopron megyei falvakban éltek. 1595—1596 1595—1596-ban Mehmet pasa Fehérváron. 1598. — Zemender pasa Fehérváron szolgál; — Husszein vajda Fehérváron szolgál; — Zefer aga most Fehérváron szolgál, azelőtt pápai olajbég volt; — Csókakővár magyar kézre került; — Ali aga Fehérváron szolgál. 1599. május 9. Sikertelen kísérlet Székesfehérvár visszavételére. A csapatokat Nádasdy Ferenc és Pálffy Miklós vezették; — 1599-ig mintegy 6 ezer mohamedán települt Székesehérvárra.