Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)

Tanulmányok - Farkas Gábor: A török hódoltság krónikája Székesfehérváron és Fejér megyében (1526) 1543 – 1688 (1690)

— Csősz Meznyánszky Jánosnak, a palotai vár tisztjének adót fizet; — Előszállás, Karácsonyszállás, Sárosd, Hídőrség, Cserecsút, Szentalbert török földesura Rusztem pasa, budai beglerbég; — Diósd török földesura Musztafa Nazar (timár-birtokos); — Etyek török földesura, Szülejmán; — A török betelepítette Seregélyest. Ehhez hozzájárult Palota magyar prefektusa is; május 12. Előszállást, Karácsony szállást, Űjszállást, Venyim birtokokat Thury György és Meznyánszky János kapták meg. 1560. január 18. Boltok a székesfehérvári várban: 1 rézöntő, 2 cukrász, 4 zöldséges, 1 cserzővarga, 3 nyerges, 1 templomgondnokság, 3 fegyverkovács, 6 borbély, 2 lakatos, 2 kerékgyártó, 1 szakács, 2 mészáros, 1 jövendőmondó és még 52 másféle bolt; — Boltok a Fehérvár-Szigetvárosban: 16 magyar kereskedő, 6 mohamedán kereskedő, 1 mohamedán kelmefestő, 7 magyar mészáros, 1 török zöldséges; — A császári dunai naszádosok kapitánya erőszakkal a Sárkány család birtokaira tört, azokat elfoglalta, köztük Érdet, Berkit. 1560-as évek: a székesfehérvári szandzsákhoz 11 nahije tartozott: a fehérvári, a veszprémi, a palotai, a pápai, a vázsonyi, a sümegi, a tihanyi, a somlói, a csobánci, a devecseri, a győri. A nahijékban 241 falu volt. 1561. március 22. A fehérvári Hamza bég a hódoltságból Fehérvárba rendeli a népet szekerekkel, fejszékkel, ásókkal, kapákkal, teknőkkel; május 22. Hamza bég Fehérvárban lakott; — Hard falut Paksy János és Paksy Lajos adományként kapta. A birtokot azonban hasznosítani a török közelsége (Simontornya) miatt nem tudták. Ott a palotai vár katonái szedték be az adót. 1562. — Bodmért a földesasszony, Pettendi Ilona unokáira ruházta Nyék, Velence, Pettend, Papvár birtokokkal együtt; — Diósd török földesura, Jován Zabrag (timár-birtokos) (Jován Zabrag, balkáni származású, törökké vált egyén). 1562 után: Csókakővár katonai fenyegetettsége, ill. hosszú ideig tartó török megszállása miatt az uradalom központjává fokozatosan Mór lett. 1563. — Székesfehérváron a magyar lakosság száma 1500 főre becsülhető. A város összes lakossága (török és a balkániakkal együtt) 7700 fő.