Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)
Tanulmányok - Források a székesfehérvári szandzsák történetéhez 1543 – 1688 - Vass Előd: A török uralom kiépítése Székesfehérvárott - Katonák, kereskedők és adófizetők a hódoltságban
javítási elszámolási jegyzéke szerint az 1572. május 13.—július 16. közötti időszakban, a fehérvári szandzsákból 418 fő, a simontornyai szandzsákból 241 fő, és a szekszárdi szandzsákból 361 fő közmunkára rendelt falusi ember napidíjáért dolgozott. Ekkor csak említett két külvárost sáncolták még körül, valamint a vár kőfalait és bástyáit javították ki. 37 A korábbi háztelkeken már nem egy, hanem két lakóház épült, mivel a törökök a régi lakóházakat felosztották több kisebb lakóházra. Hasonló példa szerint Egerben a lakóházak 68%-a két-három helyiségből állt. A török városi házösszeírások ismert kéziratai — Esztergom és Vác esetében — legtöbbnyire 2 vagy három lakóhelyiséget mutatnak ki. A város népességének meghatározó többségét jelentő törökség 1602 utáni időszakban, a következőképpen oszlott meg. 10. táblázat: A székesfehérvári szandzsák zsoldos helyőrségei létszámának megoszlása 1608—1632 között Fehérvár Csókakő B S£Sff 8 vár P alota Polgárdi ,1608—1609 694 49 56 206 44 1628— 1629 632 47 59 190 — 1629— 1630 633 47 59 190 — 1631—1632 625 47 60 — — A 10. táblázat adatai szerint Fehérvárott 1608 körül, amikor a török uralom második periódusának konszolidálása végbement, átlagosan a városban 694 zsoldos katona élt. Ha ezek létszámát a szandzsákbég udvarnépe és a mohamedán papság, valamint a polgári kereskedők mintegy 150 főre tehető számával megemeljük és a szpáhi lovasság cca. 400 főre becsülhető testületét hozzászámítjuk, mintegy 1300 fős férfi családfő létszámot kapunk meg. Az egri török kapituláció idején készült királyi kamarai jegyzék a török katonákhoz tartozó családtagok, illetve szolgák számával együtt őket átlagosan 4 fős kiscsaládokban mutatja. Így Fehérvárott, a fenti időpontban, mintegy 5200 fős török népességgel számolhatunk. A városban élő magyar lakosságra vonatkozó utolsó ismert adat, 50 kapu-háztartásban adja meg számukat, amely 250—350 fő közötti létszámukat feltételezi. 39 A kereskedelem, a helyi és az átmenő távolsági forgalmat, valamint a török kincstárt illető minden más vám- és illetékbevételt, a budai tartományi kincstár által irányított fehérvári pénzügyi hivatal (mukataa) kezelte, amelyet meghatározott bevételi jövedelemkezeléssel vállalkozóknak is bérbeadták. A székesfehérvári mukataa-hivatal bevételei — 1558. szeptember 13-tól október 12-ig terjedő napi jegyzékében — a következőkre terjednek ki: az áruvámolás, a vásári és piaci helypénzek, a törvénybe idézés illetéke, a száraz vám, a mészárszék illetéke, az ingoványi, a palotai és varsáni kapuvám, a vásártér illetéke, a sörház- és hússzék illetéke, a súly mértékek- és űrmértékek illetéke, a Sziget külváros két malmának illetéke, a balatonendrődi, a battyányi vagy csíkvári hidak vámja/ 10
