Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)

Tanulmányok - Források a székesfehérvári szandzsák történetéhez 1543 – 1688 - Vass Előd: A török uralom kiépítése Székesfehérvárott - Szandzsákbégek, szpáhik és janicsárok Székesfehérvárott

elnevezésű helyet, ahol több magyar portyát vert egykoron szét.

26 A 15 éves háború évei alatt tűnik fel Mehetned pasa neve, 1595 körül, és ugyancsak 1596. január 5-én is említése történik. A magukat kormányzónak nevező székesfehérvári szandzsákbégek hivatali idejének hozzávetőleges időpontját saját leveleik keltezéséből, és a rájuk vonatkozó török hivatalos iratok dátumozásából állítottuk össze. Közülük ketten korábban beglerbég pasák voltak, és átmeneti időre lef okozásból kerültek a fehérvári szandzsák élére. Más had járatos időben pedig a török nagyvezér hadseregéből hagyott hátra katonai vezért, akit a szandzsákbég fölé nevezett ki. 1. táblázat: A székesfehérvári török szandzsákbégek hivatali ideje 1543—1601 között Ahmed bég 1543. szeptember 4.—1545. Dervis bég 1545. január 28. után Velidzsán bég 1549 nyarán Kászim pasa 1551. május 22.—1552. július 28. Arszlán bég 1554. június 4.—1555 Veli bég 1556—1557. február 26. Hamza bég 1558. február 15. Arszlán bég 1558. április 2. Hamza bég 1559. január 6.—1563. agusztus 19. Dur Ali bég 1564. július 23. előtt Hamza bég 1564. augusztus 18. után Mehmed bég 1564 vége és 1565 eleje között, Mahmud bég 1565. február 18.—1567. március 16. Hamza bég 1567. április 1.—1570. november 29. előtt Mehmed bég 1572. november 5.— Kara Ali bég 1574 előtt Ahmed bég 1583. január 24.—1585. január 1. Iszhak bég 1585. április 3.—május 1. Dzsáfár pasa 1590 körül Mehmed pasa 1595. január 1.—1596. január 5. Mahmud bég 1596. augusztus 24. után Piri bég 1601. február 23. Haszán pasa 1601. április 6. A székesfehérvári szandzsákbégek hivatali idejének jelenleg ismert adatai, a kinevezett szandzsákbégek gyors, néha csupán egy-két hónapos váltakozásáról árulkodnak. A régi szandzsákbég a saját udvara népével elvonult, és helyére az új bég udvara költözött be. A szandzsákbégi udvar népéhez való tartozásról, és ezek szervezetéről korabeli magyar jelentéseket is felhasználunk, ilyen a bécsi haditanács által Kapra Ferenc nagykanizsai várkapitánytól a török várak őrségéről megkövetelt 1577. évi felderítői jelentés, amely a pécsi és szigetvári szandzsákbégek népeiről nyújt beszámolót. Hasonló jelentést ismerünk Simontornyáról is ugyanabból az évből, s így az oszmán-török hivatali szervezet azonosságára alapítva a fehérvári mindenkori bég udvarát is bemutathatjuk. Közvetlenül a szandzsákbégek személye alá rendelve egy kethüda vagy kiája működtette a szandzsákbég irodáját, amelyet több másoló (sakird) és összeolvasó (mukabeledzsi) és jegyző (kjatib) munkája tartott fent. A szandzsákbégek személyes szállását az udvarmester (kapudzsi basi) irányította, aki-