Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)

Tanulmányok - Források a székesfehérvári szandzsák történetéhez 1543 – 1688 - Vass Előd: A török uralom kiépítése Székesfehérvárott - Szandzsákbégek, szpáhik és janicsárok Székesfehérvárott

Szandzsákbégek, szpáhik és janicsárok Székesfehérvárott A székesfehérvári szandzsákbégek, a budai beglerbég pasák rendelkezéseinek végrehajtói, s közvetlen alárendeltségük szerint katonáik és adófizetőik kérvényeit véleményezve terjeszthették fel. A szandzsákbégek kicsinnyé zsugorított jogkörében csupán négy nekik alárendelt csoport felett rendelkeztek: a saját udvaruk népével, a szandzsák javadalombirtokos szpáhijaival, a Budán székelő tartományi kincstár által fizetett zsoldos haderő tagjaival, s végül a szandzsák területén összeírt magyar adófizető falusiakkal, rájákkal. Az első csoportot kivéve azonban az utóbbi három csoport tagjai, minden szandzsákbég által kiadott rendelkezést megfellebbezhettek. Ahmed bég, a szandzsák területét, 1543—1544. évben portyáival déli irányban kezdte kiterjeszteni. Ezen törekvésének lett az áldozata a bég, mert Ozora és Simontornya várakat több alkalommal a töröktől a magyar bandériumok visszavették, ezért e sikertelenségek miatt 1545-ben Székesfehérvárról el is távolították. A budai pasa és több más szandzsák egyesített csapatai 1545 végére Tolna megye északkeleti részét Fehérvárhoz csatolták. A következő években a székesfehérvári törökség nyugati irányba terjeszkedett. Velidzsán bég csapataival 1549 nyarán Győr és Pápa között hódoltatott.

17 A magyar végvárak mögé nyomulva a fehérvári törökség a Rába folyót is elérte. Az előbb mohácsi — pécsi bég (Kászim bég) 1548 februárjában budai pasa lett, majd 1551 májusában onnan leváltják és székesfehérvári bégnek nevezik ki. Valószínűleg 1552. július 27. utáni napokban, Temesvár elfoglalása nyomán, ott ismét pasává lett.

18 A törökök, Hadim Ali pasa vezetésével, 1552. június 1-én Veszprém várát elfoglalták. Ezután Veszprémben is egy új szandzsákszékhelyet alakítottak ki, amely 1566-ig működött. A korabeli magyar levelekből tudjuk, hogy a veszprémi törökök Zala vármegye felé terjeszkedtek. Szandzsákbégjeik közül, 1557 februárjában egyik levelében Mchmed bég, magát „Felséges Császár helytartója Veszprémben és annak minden tartományában", megnevezéssel említi, 1558 áprilisában saját magát levelében már „veszprémi Mehmet bég" megnevezéssel írja alá. Ekkortájt, 1552-ben a székesfehérvári szandzsák területéből kivált és önállósult a szekszárdi és a simontornyai szandzsák.'" Arszlán bég, vagy ahogy magát magyarul nevezte Oroszlán bég, 1554 októberében az Inota, Csór és még 10 falu népét a „Bakonyságban" parancslevelében Fehérvárra közmunka végzésére rendelte ki.

20 Veli bég, 1557 februárjában Várpalota körüli malmok ügyében, Mehmed veszprémi szandzsákbéggel együtt a budai pasánál járt el.

JL A leghíresebb fehérvári szandzsákbég, a Hamza bég, az ő Székesfehérvárról keltezett levelei szerint itt először 1552-ben, másodszor 1558. február 15.—1559. január 6. között és végül harmadszor pedig, 1564. augusztus 18-án tűnik fel. Róla tudjuk, hogy magyar renegát volt, s Érden alapított egy új mohamedán helységet, amit róla „Hamzabégszeraji" néven neveztek. Ugyanő, 1566. évben Pécsett szandzsákbég, de az 1570. évi idzsmál defterünk feljegyzéseiben már a bulgáriai Vidin szandzsákbégje, és Fejér megyében, Kálóz falu az ő hász-javadalombirtokához tartozott. Hivatali utóda, Dur Ali bég, a budai pasához küldött kérvényei-