Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)

Tanulmányok - Somkuti Éva: Újratelepedés Székesfehérvárra 1688 után

már megtalálható a városi tehénpásztor (93. sz.) háza is. 1718-ban említik először a középkori hagyományokat őrző Királykútról elnevezett KÖnigsbrunn Gassét. Az itt élő polgárok szabó, molnár, kovács, varga, kolompár (bádogos), pintér (kádár), szűcs, posztócsináló és csizmadia mesterséget űztek.

12 Ennek a külvárosnak, amely a 19. század elején kialakult Fölsővárosnak csak egy része, ekkor még nem volt temploma. Fehérvár benépesedése a korabeli átlag életkort tekintve mintegy fél emberöltő alatt ment végbe. A lakosság a középkorban kialakult, mocsártól védett és a Gaja és Sárvíz vízéből kiemelkedett szigetekre telepedett újra. Legsűrűbben lakott a Belváros, az igazgatás, a gazdasági, a politikai és a kulturális élet központja, ahol a német népelem játszott vezető szerepet. Ez Fehérvár szabad királyi város arculata. A két külváros nagyobb területen, nagyobb számú népességnek adott otthont, falusias jellegét soká megőrizve. Itt a magyar népelem dominál, de sem itt, sem a Belvárosban nem figyelhető meg az etnikai elkülönülés, hiszen a mindenfelől idevándorolt emberek itt váltak patrícius vagy gazdálkodó polgárrá. Zárt etnikai egységet egészen a 19. század elejéig csak a rácok alkottak. Figyelembe véve a történeti statisztikai számításokat és a telekkönyvekben nem említett lakosokat, jobbágyokat és zselléreket, igen óvatos becsléssel a város lakossága a 18. sz. elején 2000—2300 főre tehető. 1688. május 19-én tehát megkezdődhetett a második városalapítás: Luna sub umbras — Álba Regalis recuperata. JEGYZETEK 1 Fejér megyei Levéltár (FmL) Székesfehérvár tanácsának iratai. Népösszeírások 1688. május és október 29. — Jenéi Károly (Jenéi): Székesfehérvár a török uralom megszűnése után 1688—1690. Fejér Megyei Szemle. Székesfehérvár, 1968. 176. 2 Sebestyén József: Székesfehérvár felszabadulása a török uralom alól. Székesfehérvár 1929. 44—45. 3 FmL. Székesfehérvár tanácsának iratai. Acta politica et iuridica fasc. 1. No. 2.1690. jan. 14. 4 Somkuti Éva: Székesfehérvár harmadik városkapujának történetéhez. FMTÉ 5. Székesfehérvár 1971. 169—170. 5 FmL. Székesfehérvár tanácsának iratai. Prothocollum sessiónale 1690. ápr. 19. 6 Jenéi 173. 7 FmL. Székesfehérvár telekhivatalának iratai. A Belváros telekkönyve 1698. 8 FmL. Székesfehérvár telekhivatalának iratai. A Palotai külváros telekkönyve 1698. 9 FmL. Székesfehérvár telekhivatalának iratai. A Budai külváros telekkönyve 1698. 10 FmL. Székesfehérvár telekhivatalának iratai. A Belváros telekkönyve 1712. 11 FmL. Székesfehérvár telekhivatalának iratai. A Palotai külváros telekkönyve 1712. 12 FmL. Székesfehérvár telekhivatalának iratai. A Budai külváros telekkönyve 1712.