Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)

Tanulmányok - Somkuti Éva: Újratelepedés Székesfehérvárra 1688 után

Somkuti Éva ŰJRÁTELEPEDÉS SZÉKESFEHÉRVÁRRA 1688 UTÁN A 145 éves török uralom (1543—1688) megszüntette Fehérvár lakosságának kontinuitását. A felszabadulást az ostromló katonaság gazdasági, élelmezési ellátásával segítő Fejér megye és maga Fehérvár is a hódoltság után új szerzeményi terület lett. A város mint peculium regium — királyi jószág — közvetlenül a budai kamarai adminisztráció s rajta keresztül a bécsi udvari kamara fennhatósága alá került. Űj rátelepedése és benépesítése egyaránt érdekében állt a katonai és a polgári igazgatásnak. A budai kamarai inspektor, Johann Stefan Werlein megbízásából Johann Leonhard Herdegen budai provizor szinte rögtön a felszabadulás után, május végén elvégezte a házak, telkek számbavételét. Ez az első népösszeírás 258 ingatlant tüntet fel. Ebből 102 lakatlan volt, 156-ot pedig középületek, szerzetesrendek, a felszabadító harcokban részt vett katonák és polgárok foglaltak el. A házak elosztásánál a katonatisztek és közkatonák előnyben részesültek. így például a Veszprémet védő Babocsay Ferenc főkapitány (122. szám), a helyettes városparancsnok Bisterzky Péter Pál őrnagy (154. sz.), Zichy János és István vicegenerálisok (11—12 szám), továbbá Ferdinánd Witzendorff győri főhadnagy, Tatai Kovács György, Bende János és Lendvai János pápai vajda és néhány győri és pápai pattantyús. Herdegen 1688 júniusában elhagyta Fehérvárt, egyidejűleg Gábriel Kranzer kamarai kancellistát bízták meg helyettes provizori minőségben a fehérvári kamarai ügyek intézésével. Október 29-én Kranzer elkészíttette az újabb népösszeírást, amelynek alapján gyakorlatilag le is bonyolította a házak kiosztását, noha a katonai vezetés megnehezítette a feladat elvégzését. A 258 házból a Belvárosban 16 középület volt, 19 szerzetesek és papok, 12 német katonatisztek és katonák, 12 magyar katonatisztek, 5 magyar főurak, 81 magyar, 18 német, 2 rác telepesek birtokába került. Jó pár romos, rossz állapotban lévő ház maradt gazdátlan. Középületnek számított a lőszertár, az élelemtár, iskola, fürdő, patika, mészárszék és a kamara részére fenntartott három ház. Az egyházi személyek közül a csornai prépost 1, a jezsuiták 7, Matusek András fehérvári prépost 1, a karmeliták 4, a fehér barátok 4, a ferencesek 1 épületet foglaltak el, 1 házat a plébániának tartottak fenn. A Palotai és Rác városban 67 házat írtak össze, 41 talált gazdára. Itt kapott házat a város első bírája, Tötösy László és a gyógyszerész is.