Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)

Tanulmányok - Kállay István: A kormányzat megszervezése Fehérvárott a török kiűzése után 1688 – 1703

Lénárd, a földet a Budai-kapu elől hordta a főzéshez. A salétromfőzés egészen 1848-ig megmaradt. 1721-ben a Budai-kapu előtt, a Malom utcával szemben épült városi salétromfőző ház.

3 Fehérvár magára vonta Kolonits figyelmét is, aki kétszer járt a városban. Nyilvánvalóan a központi fekvés, Buda közelsége indokolta, hogy Fehérvárt igazgatási minta városnak tekintették. Az itt létrehozott kormányzat példaként szolgált a többi magyar városnak is. Fehérvár a megye középső része kamarai provizorátusának székhelye (Vánossi Lőrinc a provisor). A megye északi része a budai, a Duna menti rész és a rác települések a dunaföldvári felügyelőség alá kerültek. A kormányzat legfontosabb szerve, a belső tanács, nem sokkal a felszabadulás után megkezdte munkáját. Ekkor még, nyilván hagyomány alapján, az egész polgárság választotta. Ezért fel kell tételeznünk, hogy a magyar igazgatás a török alatt sem szakadt meg, hanem folyamatosan és a törökkel párhuzamosan működött tovább. Erre azonban adataink nincsenek. A tanács elnöke a bíró. Az első bírót, Tötösy Lászlót, a budai kamarai adminisztráció nevezte ki. A tanács három-három német és magyar tanácsossal 1688. június 10-én alakult meg. 1692-ben került hatalomra Hiemer Mihály bíró személyében az a család, amely a városi vezetést a 18. század elején a kezében tartotta. 1702-ben Hiemer Mihály mint fehérvári bíró kapott nemességet. A család felemelkedését mutatja, hogy Mihály fia, Sebestyén, 1745-ben a belvárosi 5000 Ft értékű Hiemer-házról, külvárosi és hídvégi házról, fehérvári és iszkai szőlőkről, 326 ökörről, 226 tehénről és 46 lóról végrendelkezhetett/' A városi igazgatás legképzettebb személye a jegyző. Elnevezésének megfelelően kezdetben ő vezette a tanácsülési jegyzőkönyvet és a telekkönyvet. Őrizte a városi levéltár kulcsát. Képviselte a várost peres ügyekben. Az első ismert jegyző (1691) Ajtai Sámuel. Öt követte 1694— 1696-ban Kolosváry Mihály jegyző és Szabó János aljegyző. A város ügyeinek intézésére gyakran utaztak Pozsonyba vagy Bécsbe.

5 Fehérvár, a többi városhoz hasonlóan, ügyei intézésére Pozsonyban és Bécsben ügyvivőt (ágens)) tartott. 1692-ből Laczkó János nevét ismerjük.

6 Az igazgatás legalsóbb személye a szolga. A város 1690-től kezdve tartott szolgát, Szabó István személyében. Öt követte Fa György, majd 1703-ban Neubauer Mihálij? A városháza és a bíró háza őrzését az 1695-től városi őrmester, Szabó Péter végezte.

8 A tanács rendeleteit a fertálymesterek közvetítették, közreműködtek az adókivetésben. 1691—92-ben a Külvárosban Csizmadia András, a Belvárosban 1693-ban Csizmadia Miklós, Boroskőy János, Takács Mihály és Burján János, a Külvárosban Varga Ambrus, Csizmadia Ferenc, Szűcs János és Száva József a fertálymester.

9 A szállásmester a katonai beszállásolás körüli teendőket végezte. Feladata igen nehéz volt, hiszen gyakori a súrlódás a polgárok és a katonák között. Éppen ezért nem mindig volt jelentkező erre az állásra. Az első kvártélymestert (Szabó Jánost) a tanács kirendelte.

10 A szőlőtermelés mindig nagy szerepet játszott Fehérvár gazdaságában. Ezért az első időktől kezdve megtaláljuk a hegymestert. Feladata a szőlőhegy felügyelete, a szőlőcsőszök irányítása. Mentesek voltak a tized