Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)

Tanulmányok - Siklósi Gyula: A török hódoltság emlékei Székesfehérvárott

hamam előcsarnoka a fürdő északi oldalán helyezkedett el. A tollrajzon még az északi falba vágott bejárat is látható. Sokszögű tetőszerkezete (a fürdő legmagasabb pontja) alatt valószínűleg nyolcszögű alépítmény állott. Az előcsarnok mögött dongaboltozatos átmeneti helyiség látható. Ettől délre helyezkedett el maga a kupolás fürdő, melyet az ábrázolás alapján szintén nyolcszögletűnek láthatunk. Az alaprajz-vázlaton az említetteken kívül egy északra néző kisebb helyiség is látható. A fürdő délnyugati sarkától nyugatra állott az a kis építmény, melyen egy vízfelhajtó kereket ábrázoltak. A belváros területén több fürdő is volt. Térképes adataink alapján két fürdő helyét is valószínűsíthetjük. La Vergne 1689-es városalaprajza nyomán a mai István király tér déli részén, az 1738-as német városalaprajz csatornarendszere és néhány telekkönyvi adat alapján pedig az egykori fellegvár területén feltételezhetünk török fürdőt. (Ezen a környéken 1698—1740 között fürdős és seborvos lakott.) A mai Szabadság tér közepén La Vergne egy négyzetes alaprajzú, kisebb méretű épületet ábrázol, melyet egyértelműen török fürdőnek nevez. A mai Jókai u. 2. területén ugyancsak kupolás fürdőt ábrázol La Vergne. A fürdő keleti homlokzata a Jókai utcára nézett, innen nem messze, a Szabadság téren kisebb dzsámi állott, feltételezésünk szerint Karakas pasa dzsámija. A fürdő északi és déli fala mellett kisebb utca vezetett a városfalig. Központi fekvésére mi sem jellemzőbb, mint az, hogy a Palotai kaputól 100—120 m-re épült fürdő 200 m-es hatósugarán belül 5 dzsámi vagy mecset, egy további fürdő és egy csorgókút kapott helyet. A fürdőt egy középkori templom és temető területére építették. Maga a fürdő" az egyik legkorábbi törökkori emlék Fehérváron. Alapítója Güzeldzse Rüsztem pasa, aki 1559—63 között volt budai pasa.

62 Építőtevékenységét a fehérvári mellett egy pesti, egy lippai és egy esztergomi fürdő is dicséri. A fürdő súlyosan megrongálódott az 1602-es ostrom során, ám kijavítása után újra üzemelt egészen 1688-ig. Ezután salétromfőzés folyt épületében. A fürdő jellegzetes hamam (gőzfürdő). Feltárásaink tisztázták alaprajzi elrendezését. Bejárata a Jókai utca felől lehetett, a mai épület helyén állott előcsarnoka (camekán). Kisebb átmeneti helyiségének (sogukluk) falai, boltozatának részletei ma is láthatók. A hatágú csillag alakzatban épített fürdő (harara) egyik sztalaktitja ma is megcsodálható. Innen nyíltak a kisebb magán fürdőkamrák (halvet). Ezektől nyugatra keskeny folyosót tártunk fel, a vízmelegítő építmény részletével, mely mellett a fűtőkamra helyezkedett el (kulhan). A falakban agyag csővezetékekben vezették a hideg és a meleg vizet a falikutakhoz, melyektől a mosdómedencékbe, majd a csatornába folyt a víz. Az állandó hőmérsékletet padlófűtés biztosította. A fürdő kupoláját vörös kúpcserepek borították, melyek között kicsiny kör alakú ablakszemek engedték be a fényt. A feltárásokra fordítható szűkös anyagi lehetőségek ellenére reméljük, hogy Székesfehérvár mindezidáig legjelentősebb törökkori emlékének ásatási munkálatait befejezhetjük, teret engedve egy ezt követő műemléki helyreállításnak. 3^ 35