Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)
Tanulmányok - Siklósi Gyula: A török hódoltság emlékei Székesfehérvárott
még; termékeiben sem fogható meg régészetileg, lokalizálásukra vajmi kevés reményünk lehet. A tárgyi emlékek viszonylagos bősége ellenére az Isztolni Belgrádban dolgozó kézműiparosok műhelyeiből nagyon kevés maradt ránk. Mindössze egy ötvösműhely azonosítható az egykori johannita birtok, a Szent-Király utca városrész területén, ahol egy téglával boltozott ötvöskemencét találtunk. Egyes leletek alapján elképzelhető, hogy a Belvárosban, a mai Jókai u. 2. környékén is működtek ötvösök vagy rézöntők. Többet tudunk a török templomokról és fürdőkről. Evlia Cselebi három medreszét és két elemi iskolát látott a belvárosban/' 5 Egy medreszérol tudjuk, hogy a mai Szt. Anna-kápolna mellett állott. 40 Evlia négy dzsámit, hat mecsetet és 11 derviskolostort talált a belvárosban. Ez utóbbiakról közelebbit nem tudunk. A külvárosban Evlia szerint két szerb és egy magyar templom mellett három dzsámi működött. További öt mecset is állott a külváros területén, ezek azonban valószínűleg nem készültek időtálló anyagból, így megtalálásukra kevés a remény. A török forrásokból több dzsámi nevét ismerjük, ezek közül Evlia azt is megemlíti, hogy melyik középkori eredetű. A defterek adatai azt látszanak bizonyítani 47 (azonos korban, azonos létszám, részben azonos nevek), hogy a Nagy-dzsámi (1544—1609) és a Szent-dzsámi (1543—1566) azonos épület lehetett. Mivel Evlia szerint ez is középkori templom volt, s nem messze állott a bazilikában kialakított lőszerraktáraktól, feltételezzük, hogy a mai ferences templom helyén még 1720-ban is ábrázolt középkori templomból alakították ki a dzsámit. A Szulejmán szultán dzsámit (1543—1864), mely Evlia szerint „a régi időben magas boltozatú templom volt" már 1543-ban átalakították, hogy a hódító szultán benne imádkozhasson. Evlia és Dzselálzáde részletes leírása alapján Fitz Jenő a középkori Szt. Péter és Pál apostolokról elnevezett templommal azonosította a dzsámit.'' 3 Belsejéből 1688—90 között ,,török catedrát" hordattak ki/ ,; ' A Régi dzsámi (1546—1609) müezzinjét és tanítóját 1546-ból, a felsőbb iskolai tanárát és írómesterét 1566-ból ismerjük. Személyzetének kis létszáma s a közöttük található iskolai alkalmazottak azt látszanak bizonyítani, hogy a dzsámit a Szent Anna-kápolnából alakították ki, mely mellett iskola is működött, hiszen Martinus Lajos plébános 1688— 90 táján mellőle török deákok mellékhelyiségét bontotta el. 50 Evlia „rongált" dzsáminak nevezi a Veli bej dzsámit (1556—1664), melyről azt állítja, hogy korábban keresztény templom volt. Átalakítása 1556 körül történhetett, mivel Veli bej ekkor volt fehérvári szandzsákbej. Fitz Jenő az F. B. Verner-féle 1741 körül készült metszeten azzal a templommal azonosítja, mely a mai János köz táján álló minaret irányában áll. A minaret mellett azonban egy alaprajzában eredeti török építésű dzsámi áll, melyet La Vergne kapitány 1689-ben készített városalaprajzáról ismerünk. Ezt a dzsámit pedig valószínűleg a III. Murád korában (1574—95) készült adóösszeírásban szereplő Hegyes-dzsámival azonosíthatjuk. 51 A Veli bej dzsámit tehát csupán a Szt. Kereszt-templom épületével hozhatnánk kapcsolatba a Werner-féle metszet alapján. A Szt. Kereszt-templom dzsámivá alakításának tényét 1982-ben már Kovács György is felvetette, s ennek nem mond ellent a feltárások során bizonyított 16. sz-i átalakítása sem. 52
