Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)

Tanulmányok - Siklósi Gyula: A török hódoltság emlékei Székesfehérvárott

Siklósi Gyula: A TÖRÖK HÓDOLTSÁG EMLÉKEI SZÉKESFEHÉRVÁROTT Szulejmán szultán túlerőben levő serege 1543. szeptember 2-án hódoltatta meg Fehérvár városát. Az 1601—1602 között a császáriak kezébe került város építészetileg rövid korszakát leszámítva egészen 1688*. május 19-ig a török katonai és gazdasági érdekek határozták meg a város fejlődését. Fehérvár, török nevén Isztolni Belgrád a török birodalom egyik legfontosabb magyarországi végvára volt. Fehérvár volt a Budai vilajet egyik legnagyobb szandzsákságának székhelye, s egyben a Fehérvári náhie központja. Közeli és távolabbi környezetét több vár, kisebb erődítmény és a törökök által emelt palánkvár biztosította. Hadászati fontossága miatt a hódítók elsődlegesen katonai jellegű építményeit építették, javítgatták. Ezek közül legfontosabbak a városfalak voltak. Az 1543-as ostromot a 13. században épült és a középkor folyamán több helyen is modernizált városfal érte meg.

1 A városfalat Mátyás király a fontosabb pontokon rondellákkal erősítette meg. Ez a védelmi rendszer a 16. század második felében is kellő biztonságot nyújtott, annak ellenére, hogy szárazabb időben a környező mocsárvilág már kevesebb védelmet nyújtott. Ezért a fehérvári törökök első építkezései valószínűleg csak a falak karbantartására, javítgatására szorítkoztak. Ilyen munkálatokról értesülünk a defterekből 1545, 1546, 1546—47, 1550 években.

3 Az első komolyabb építkezésre 1572-ben került sor, ekkor a legveszélyeztetettebb északi városfalszakasz védelmére új falat emeltek.

3 Ujabb javítgatásukról tudunk 1582-ből és az 1596—99 közötti időszakból.

4 A sorozatosan ismétlődő portyák (1593, 1598, 1599) a törököket az 1600-as években nagyobb modernizálásra ösztökélték. Ekkor alakíthatják ki katonai célokra az elnéptelenedett Budai külvárost, melynek katonai jellege Beslia (=huszárvár) elnevezése utal.

5 1601-ben újra erősítgették a falakat. A rövid keresztény uralom idején a város északkeleti részén álló fellegvár mellől áthelyezték a Budai kaput a mai Március 15. utca torkolatához, s a városfal északi zárófalának modernizálása mellett olasz rendszerben erősítették meg a város északnyugati, északkeleti pontját, valamint felépítették a bazilika romjai mellett az ugyancsak olasz rendszerű Monostor bástyát.

0 A szükséges erődítési, javítási munkálatok mellett a kapuk előtt ekkor készültek el a modern vonalú árok- és sáncrendszerek. Ugyancsak