Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)

Tanulmányok - Farkas Gábor: A török hódoltság krónikája Székesfehérváron és Fejér megyében (1526) 1543 – 1688 (1690)

június 12. Areyzaga elhagyta a várost. Az új városparancsnok Welsberg ezredes; — Budáról 100 rác favágó érkezett, akik Székesfehérvárt tűzifával, épületfával látták el a környező erdőkből; június 11. A piaci árak ellenőrzésére két vásárbírót neveztek ki; ez év nyarán. A várárokba visszavezették a Gaja vizét, s ezzel a vizesárkokat feltöltötték ; június eleje. A 122 sz. ház lett a városháza. Azt elvették Babocsaytól; június 12. Lipót császár meghagyta a budai kamarai felügyelőnek, hogy székesfehérvári középületeket, és több nagyobb házat a kincstár részére lefoglaljon; június 14. 11 győri leszerelt katona Székesfehéváron kívánt letelepedni, ha megfelelő házat kapnának; június vége: Kollonics Lipót és az újraszerzeményezési bizottság meglátogatta Székesfehérvárt; július eleje: Az új városparancsnok, Cheverelli ezredes lett. július 26. Székesfehérvár polgárai a királyhoz panaszt nyújtottak be, a katonai parancsnok és a provizor önkényeskedései ellen; augusztus 13. Lipót császár elrendelte, hogy a volt hódoltsági területen a tizedszedést a földesurak vagy a kamara emberei kezdjék meg; — Ez év nyarán Székesfehérváron a nagylétszámú katonaság elhelyezése és ellátása gondot okozott. Minden házra 4 katona jutott; — A külvárosi mecset a kálvinista fehérváriak temploma is volt a török uralom idején. A prédikátort azonban a jezsuiták elűzték, s a mecsetet megkapták; augusztus 19. A jezsuiták a kálvinista hitű katonák eltávolítását kérték a városból. A bizottság azonban megvédte őket, de hitük gyakorlását nem engedélyezte; szeptember 9. A székesfehérvári provizor amiatt panaszkodott, hogy Csókakőn és Palotán kizárólag magyar hajdúk és magyar huszárok állomásoznak, akik az itteni németekre nézve veszélyesebbek, mint a törökök voltak. „Csókakő és Palota stratégiai szempontból Fehérvárra akkor