Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)

Tanulmányok - Farkas Gábor: A török hódoltság krónikája Székesfehérváron és Fejér megyében (1526) 1543 – 1688 (1690)

hogy a Fejér megyei Nádasdy-birtokok közül Szeghy János alispán Ságot, Pálffy Katalin pedig Csalát akarta magának megszerezni. — Cecén „hatalmas rácok laktak", akik a török hadjárat elől a „Gabonásszigetre" menekültek. A tatár segédhadak ugyanis Cecén keresztülvonultak. A szigetet ezután Cecei-szigetnek nevezték. — Az Eölbey család zálogbirtokos Lovasberényben, Nadapon és Ráckeresztúron ; — A pápai pálosok maguknak követelik Alcsút falut. 100 éves küzdelem kezdődött a pálosok és az alcsúti nemesek között; 1664. — Székesfehérvár egy balkanizált — mohamedán város képét mutatja. 1100 téglaépítésű ház, melyek 6 és 7 méter magasak, deszka zsindellyel fedettek. Egyemeletes ház a városközpontban van; a külvárosban zömmel putrik vannak. — A szenterzsébeti jobbágyok ismét elhagyták a falut. — A Vörös család Csőszt eladta a Márkus családnak: (Márkus Péter és fivére Mihály, Márkus Péter felesége Bagoly Erzsébet; gyermekei: Gergely, János, Péter, Zsuzsa, Ilona, Katalin.) A Márkus családnak ekkor nem volt teljes jogi nemessége; — Bicske török földesura Musztafa bég, „kincsös Buda várának egyik főgondviselője, titkos tanácsosa, mezei főzászlósura"; — A vértiek a magyar földesúrtól, a pápai pálos rendtől kértek védelmet, mert a török földesúr (budai aga) táborba szállt, és nem tudtak vele beszélni; — Alcsút török földesura, Szülejmán budai olajbég; — Bottka Zsigmond Bárándot visszadta a pápai pálos kolostornak; — Pápai huszárok Alcsútról 137 szarvasmarhát elhajtottak. Komárom vármegye ekkor megvédte alcsúti nemeseit; — Az lij iváncsai török földesúr. Hasszán ispánja volt, aki a magyar birtokostársával. Dániel deákkal Adony felé határvizsgálatot tartott; — Hasszán budai ispánja és Dénes Dániel iváncsai közös földesurak egyezséget kötöttek Iváncsa határával kapcsolatban; — Zichy István megvásárolta Ginza birtokot. : 1666 — I. Lipót császár a Pálffy család leányági örököseinek juttatta Baracskát és több Fejér megyei birtokot. (Dienes, a Sándor, Megyeri családoknak). Emiatt az 1651. évi adományosok és azok örökösei tiltakoztak ; — Felcsút török földesura, Musztafa aga volt; — Jégházán, Ácsán, Felsőtabajdon (Dobozon) Széplakon, Kuldón, Szentpéteren a Pálffy örökösöknek csak részbirtokaik voltak; február 18. Doboz, másképpen Felsőtabajd a Pálffy családé lett, és a nőági örökösök kezébe került. — Az uralkodó Bodmért a Jacobi a Nagy—Kaszap és a Szabó—Kovács családnak adományozta. 1672-ben I. Lipót az adományozást vissza-