Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)

Tanulmányok - Móra Magda: A középkori egyházi intézmények pusztulása Székesfehérváron a hódoltság idején 1543 – 1688

Móra Magda: A KÖZÉPKORI EGYHÁZI INTÉZMÉNYEK PUSZTULÁSA SZÉKESFEHÉRVÁRON A HÓDOLTSÁG IDEJÉN 1543—1688 A másfél évszázados török hódoltság Székesfehérvárt nemcsak 500 éves koronázó városi rangjától fosztotta meg, hanem mindazok az igazgatási és bíráskodási hatóságok, egyházi és kulturális intézmények megsemmisültek vagy menekülni kényszerültek, amelyek a középkori Alba Regiát az ország egyik legjelentősebb városává tették. Tudjuk, hogy nemcsak királyaink palotája állt itt, ahol ők a koronázások, gyászszertartások vagy törvénynapok idején udvartartásukkal együtt hosszabban időztek, hanem itt volt a királyi, majd nemesi vármegye központja és külön önkormányzati hatóságként működött a város vezetősége is. A középkor folyamán két egyházi intézményünk, a XI. század első évtizedeiben alapított, prépostság papi testülete

1 és a XII. század közepén letelepedő János lovagok konventje oklevélkiállító hiteles hellyé vált. és mindkettő sok fontos állami feladatkört látott el országos jogkörrel.

2 Székesfehérvár iskolái Szent Gellért legendája szerint már 1030-ban híresek voltak. Kettőről lehet ebben az időben beszélni: az egyik a Géza fejedelem alapította várbeli ősplébániához, a másik a Szent Istvántól alapított Boldogasszony egyházához tartozott. A legenda elmondja, hogy egy alkalommal a csanádi püspök a Fehérvárra küldött Mór barátot azzal is megbízta, hogy nézzen be az iskolákba és hozzon onnan egy éneklő vagy olvasó kanonokot, mert Walter mester már nem bírja egyedül a munkát. A legenda szerint Mór el is viszi magával Fehérvárról Henrik vice-magistert.

3 A Codex Albensis néven ismert antifona gyűjtemény, amely a XII. században a székesfehérvári káptalani iskolában készült, nemcsak az intézmény létezését, hanem magasszintű énekoktatását is bizonyítja/

1 A város középkori egyházi életében a prépostság papi testületén, a káptalanon kívül fontos szerepet játszottak a vár és külvárosok plébániái, és a XIII. századtól egyre nagyobb számban ide érkező szerzetesrendek kolostorai és templomai. A várbeli ősplébánia utóda, a Szent Péter templom 1220 és 1235 között készült el.

5 A földműves lakosságú déli városrész Szent Márton tiszteletére szentelt plébániatemploma 1150 körül épült.

0 A Budai külvárosban álló Szent Miklós társaskáptalan egyházát, amely a kereskedő vá-