Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)

Tanulmányok - Farkas Gábor: A török hódoltság krónikája Székesfehérváron és Fejér megyében (1526) 1543 – 1688 (1690)

mártoni, egervári, győrszentdemeteri, rezi, szentgróti, novai, óvári, szentgyörgyi, kapuvári, szerdahelyi). 1575. — A csókakői uradalom egyik falvát — Csurgót — Literátus Kapornoki Ferenc a királytól meg akarta szerezni. Nádasdy Ferenc (a fekete bég) e birtokszerző törekvés ellen tiltakozott a győri káptalan előtt. 1576. május 17. A csókakői török jelentette Fehérvárra, hogy a magyar végváriak — 2 ezer főnél is többen — vonulnak Fehérvár alá; május A tatai és komáromi katonák Válra törtek, a besli agát is megsebesítették, a törökökben károkat tettek, sok foglyot ejtettek; augusztus 18. A palotai és veszprémi őrség Fehérvár alá ment és a fehérvári csordát elhajtotta. A törökök utánuk eredtek és a marhák egy részét visszahajtották; augusztus 24. Nagy had gyűlt Fehérvár alá Pápa, Veszprém, Devecser, Tihany, Győr őrségéből. A marhát mind elhajtották, néhány törököt is levágtak. 1577. június 9. A magyar végváriak a fehérvári török őrséget 2 ezer főre becsülték; június 12. Csókakőn, Csíkváron török őrség van. 1578. április 5. A Királykút mellől a fehérvári harámbasa fiát a magyar hajdúk elragadták, az ott mulató törököket levágták; — Cece faluban kurialista nemesek éltek. Köztük volt 4 Cecci nevű család is, akik középkori birtokosok. A Fáncsy, Szőke 1543 előtti birtokosok már nem találhatók itt; — Mezőszentgyörgy elhagyott falu; — 1578. évi 1. decrétum 27. cikkelye 25. § szerint Fejér vármegyéből az ingyen munkát (jobbágyok robotját) Palota várához rendelte a magyar országgyűlés. Ez jobbágyonként évente 12 napot tett ki. 1579. január 9. A fehérvári török tömlöcben 70 keresztény rabot tartottak. A rabok a törökök hadi készülődéseiről tudósították Battyhány Ádámot; — Veszprémi lovasok Adony körül portyáztak.