Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)

Tanulmányok - Farkas Gábor: A török hódoltság krónikája Székesfehérváron és Fejér megyében (1526) 1543 – 1688 (1690)

— Felépült az ercsi török palánk. Ercsit a török Erdzsimnek hívta, de szerepel az Armancsa név is; — Velidzsán, székesfehérvári szandzsákbég a Győr és Pápa közötti vidéket hódoltatta. 1546. március 3. Halil bég feldúlatta a királysírokat; — Székesfehérváron a következő városrészekben vették kincstári tulajdonba a házakat: —Sziget kapuja, Disznó utca, Nagytemplomi rész, Káptalan utca, Zsidó utca, Csiszár utca, Város utca, Szent Péter utca, Sziget, Szentkirály utca, Ingovány, Bestük; — A várkapitány Hasszán aga, helyettese ugyanaz a Musztafa, aki Húszéin mellett is működött. A jegyző ekkor Hurrem volt; március 8. Fehérvárról hírek érkeztek, hogy a török hamarosan Palota és Veszprém megszállására indul. 1547. szeptember 26. A Sziget kapunál és az Ingovány kapunál a török vámot szedett. Leggyakoribb termék, ami a vámon átment a bor és a szarvasmarha, de ilyen megjegyzést is olvashatunk: „búza a szigeti malomból", „búza a városi malomból". 1548. az ez évi decrétum 19. cikkelye a magyarországi vármegyéket felsorolja. Ebben Fejér vármegye nem szerepel, ami maga is bizonyítja, hogy ez a vármegye megszűnt és tisztikara nem működik. 1550. ebben az évben Kászim a székesfehérvári szandzsákbég, aki korábban budai pasa volt. 1551. A kamarai összeírás szerint a Fejér, (Veszprém), Tolna és Somogy megyei falvak királyi adóját Palota várához rendelték. 1551—1552-ben Csókakővár török őrsége 34 janicsár volt. 1551— 1559 között Aba, Láng, Kálóz birtokosai: Chezneky Mihály és Baronyay Balázs, de részbirtoka van itt az Arany családnak is. 1552- ben Füle falu adóját Veszprém megye írta össze;