Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)

Tanulmányok - Farkas Gábor: A török hódoltság krónikája Székesfehérváron és Fejér megyében (1526) 1543 – 1688 (1690)

talán, Bakod pusztákkal 1590-től, Almás (Rác), Alsócsút, Daja (Alsó és Felső), Tabajd (Alsó és Felső), Baracs, Baracska, Bárok (Új- és Ó-), Berki (Tárnok mellett), Berki (Etyek mellett), Besnyő, Bicske, Boglár (Vértes), Bot, Bodmér, Cserecsút (Karácsonyszállás mellett), Csikóalja (Adony mellett), Diósd, Doboz, Eben (Felsőcsút mellett), Előszállás, Ercsi, Érd, Éty (Ercsi mellett), Etyek, Felsőacsa, Felsőcsút, Föveny, Ginza (Bicske közelében), Gyúró, Iváncsa, Ivánka, (Venyim mellett), Jakabszállás (Venyim közelében), Kajászószentpéter, Kálózd (Gyúró közelében), Karácsony szállás, Keresztúr (Rác), Keresztúr (Sár), Kisacsa (Vértesacsa mellett), Mány (Örs), Martonvásár, Mihályegyháza (Karácsonyszállás közelében), Németegyház (Bicske mellett), Nemti (Bicske mellett), Perkáta, Pentele (Duna mellett), Sajgó (Mány mellett), Sárosd, Sóskút, Szabolcs (Puszta), Szakadat (Vál közelében), Szár, Százhalom, Székelyegyház (Érd mellett), Szentalbert (Karácsonyszállás közelében), Szentgyörgy (Etyek közelében), Szentiván (Alsó), Szentiván (Kajászó mellett), Szentlászló (Vál város közelében), Szentlászló (Bicske falu közelében), Szentmihály (Venyim mellett), Szentmiklós (Vál város közelében), Szigetfő (Rácalmás közelében), Tordas, Üjszállás (ma Mezőfalva), Vál város, Varsán (Kajászó mellett), Venyim, Veréb, Vért, Zámor (Puszta). A simontornyai szandzsák simortornyai náhijében az egykori Fejér megyei falvakból a következők tartoznak: Igar, Alap, Pázma, Szentiván, Töbörzsök, Mindszent, Cece, Szentmárton, Tőgye, Fáncs, Szentágota, Szered, Bogárd, Sármellékszilas, Vám, Mezőszilas, Korcsok, Szentmiklós; az ozorai náhijében volt Dád, Hatvan; az endrédi náhijében Enying; — 1543 előtti lakosságszám Székesfehérváron 7—8 ezer fő. Ennek négyötöde menekült el vagy meghalt a város török ostroma során, 1543ban; — Buda, Esztergom, Székesfehérvár várháromszög biztosította a török birodalom számára a magyarországi hódítását, megtartását; — Kialakult a szandzsákszékhely hatalmi szervezete. A szandzsák a bég kormányzata alatt állt; A bég jövedelmeit a vojvoda kezelte. A bég irodáiban írnokok tevékenykedtek. A nahije élén az alajbég állt; Az alajbég alá tartoztak szpáhi alakulatok. Ezek altisztjei a cseribasik voltak; szeptember 5. A török polgári városigazgatást a városbiztos vagy városfelügyelő látta el. Volt még piacfelügyelő és építészeti biztos is; szeptember 20. Fehérvár első adószedője Dzsafar bég, jegyzője Hajdar Ali; 1544. február 1. Fehérváron 12 ház maradt a magyar lakosság kezén. — Fehérvári városnegyedek: Szigetkapu negyed, Disznó utca negyed, Nagytemplom negyed,