Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)
Tanulmányok - Farkas Gábor: A török hódoltság krónikája Székesfehérváron és Fejér megyében (1526) 1543 – 1688 (1690)
november közepe. — Ferdinánd fővezére, Vels katonasággal jelent meg Fehérváron, s ezzel teljessé tette a város behódolását a Habsburgoknak. A fővezér Varkocs Györgyöt, a lovastestőrség parancsnokát őrséggel hagyta a városban; — A Habsburgok hűségére tért Székesfehérvárnak az uralkodó négy falut adományozott: Vált, Velencét, Verebet, Tabajdot. Ezek Baranyai Mátyás és Somogyi Ferenc birtokai voltak, akik Zápolya-pártiak maradtak; — Ugyancsak megengedte az uralkodó a fehérvári polgároknak, hogy Csór, Kúti, Gyón, Isztimér falvakban földeket műveljenek. Ezt feltételesen engedte meg Ferdinánd (amíg a Zápolya-párti Podmaniczky Jánost Palotából ki nem veri a király serege); — Csókakővárban Horváth Márk várnagy kormányoz; — Lepsény földesurai — a Bottka, az Ányos család — a hódoltság első évtizedében is megtalálhatóak a faluban; december 28. A királyi hadak parancsot kaptak, hogy Fehérvárt azonnal vegyék ostrom alá. 1541. január 2. A tatai táborban 600 könnyűlovas tartózkodik, akiket Fehérvár alá akartak küldeni. Révayt jelölték ki a lovasok parancsnokának: január 14. A hantosszéki kun szállásokat Ferdinánd Horváth Ferencnek adta. Horváth Ferenc részt vett Ferdinánd hadjárataiban, amely során a dunántúli kun szállásokat elfoglalták Zápolya híveitől. Horváth Szarvaskő kapitánya; május, űrnapján. Ferdinánd király megerősítette Székesfehérvár „feledésbe merült kiváltságait", többek között a polgárságnak a vámfizetés alóli mentességét hangsúlyozza; ez év folyamán. Enying, az erődítménnyel együtt Batthyány Ferenc királyi tanácsosé lett. Meg kell jegyezni, hogy Batthyány ezt a birtokot II. Lajos királyuktól is megkapta, de az oklevelet később Batthyány nem tudta felmutatni; szeptember elején. — Fejér megye északkeleti részei török megszállás alá kerültek; — A törökök egy esetleges béke fejében többek között Székesfehérvár átadását követelték Ferdinándtól. 1542. szeptember 22. Székesfehérvár város tanácsa rendelkezésére a keresztes konvent Szent István utcában lévő házát, a város melletti majorban lévő malmot elpusztították, a major melletti erdőt kivágatták;