Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)

Tanulmányok - Szakály Ferenc: Székesfehérvár visszafoglalása 1688. május 19-én

ba érkezett török követek — a barátságos fogadtatáson felbátorodva — ugyan azt kérték I. Lipóttól, hogy a hadiszerekből is válogathassanak (a kérést elutasították), a ratifikálás gyorsan megtörtént, s a követek már május 17-én visszaérkeztek a székesfehérvári táborba. Egynapos készülődés után, 1688. május 19-én mintegy 1000 török katona és 3000 egyéb lakos rakodott fel a Győr, Mosón és Veszprém megyékből elszállításukra kirendelt szekerekre.

27 A kivonulás incidensek nélkül történt — csak a mintegy 50 visszatartott gyermek sírt keservesen szülei után —, amit az elvonult törökök egy-egy, Hermann őrgrófhoz, illetve Batthyányhoz intézett köszönő levéllel nyugtáztak. Adonyból Újlakig 200, Budán állomásozó magyar hajdú kísérte őket, ahol a megállapodás szerint átadták őket. Ezzel kereken 145 esztendős török uralom után — mely csak 1601 1602-ben szakadt meg nem egész egy évre

28 — Székesfehérvár viszszakerült keresztény kézre. Miközben május 20-án Széchényi Pál veszprémi püspök ünnepélyes Te Deummal mintegy újraszentelte a várost, amely már alig emlékeztetett magyar időkbeli önmagára, a kamarai tisztviselők szorgalmasan dolgoztak a zsákmány leltározásán. Az inkább múzeumba, semmint hadszíntérre való ágyúk mellett — köztük akadt egy olyan is, amelyet Székesfehérvár város címere díszített —, meglepően sok lőszert, ámde üres élelmiszerraktárakat találtak. Ezen kívül számtalan temetetlen holttestet és levágott, karóra tűzött keresztény fejet, amelyek utolszor mondtak hírt az itteni törökök immár végleg letűnt dicsőségéről. Negyedévvel Székesfehérvár visszavétele után a Miksa Emánuel vezette szövetséges fősereg rövid ostrom után bevette Belgrád várát, s ezzel — meg a Lajos badeni őrgróf által visszavívott Száva-menti erősségek megszerzésével — a keresztény seregek előtt út nyílott a Balkán felé.

2

" Ezekhez a diadalokhoz mérve a főhadszíntértől többszáz kilométernyire fekvő Székesfehérvár visszavétele jelentéktelen fegyvertény volt, képletesen szólva: egy rég lejárt váltó behajtásának minősíthető. Mégis messzemenően indokolt, hogy most, 300. évfordulóján megemlékezzünk róla, hiszen a környék népe és maga a város csak ez után térhetett vissza arra az ösvényre, amelyről a török foglalás annak idején leszorította, s kezdhetett hozzá, hogy dolgos munkájával maga is hozzájárulhasson a tágabb haza. az egész Magyarország felzárkóztatásához.

30 JEGYZETEK 1 Székesfehérvár felszabadulása a török uralom alól (1688. május 19.) Székesfehérvár, 1929. (reprint: Székesfehérvár, 1988.) Székesfehérvár körülzárása és visszafoglalása 1688-ban. Fejér megyei történeti évkönyv 5. Székesfehérvár, 1971. (E két munkát az alábbiakban csak az esetben idézzük, ha belőlük tételesen idézünk, vagy valamely megállapításukkal nem értünk egyet.) 2 A Székesfehérvár visszavételéről a külföldi levéltárakban található beszámolókról és híradásokról: Buda expugnata, 1686 — Európa et Hungária, 1683—1718. (A török kiűzésének európai levéltári forrásai.) Szerkesztette Bariska István, Haraszti György és Varga J. János. Budapest, 1986. 126. 1. (a Slavata család jindrichúv hradeci levéltárában, Csehszlovákia), 368. 1. (az Egyesült Tartományok Rendi Gyűlésének általános levelezésében, Hollandia), 612. 1. (a Brandenburgi Választófejedelemség Titkos Tanácsának Merseburgban őrzött iratai közt, NDK), 622. 1. (Uo.), 674 1. (a Badeni őrgrófság Karlsruhéban őrzött levéltárá