Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. (Székesfehérvár, 1989)

Tanulmányok - Források a székesfehérvári szandzsák történetéhez 1543 – 1688 - Vass Előd: A török uralom kiépítése Székesfehérvárott - A források mellékletei - VI. Török – magyar levelezés a székesfehérvári hódoltság történetéhez 1555 – 1688

erővel kihajájávai, mastan és ez nyomorúságban nem volnék. Szigligeten túl mentőnk, az kocsin elfáradának az lovak, Buza Benedek vázsonyi kapitány három lóval utánok jütt volt. Netalán két szántóföld hosszával nem voltak elöttönk az törökök, mind kocsistul Vázsonyba vitt, mast fogva vagyok, emberrel sem ha(gy)nak beszélenem. Azt mon(d)gya Buza Benedek két német menne fel, ha megmon(d)gyák hogy fogva vagyok, azonnal felkéret királ képe, nagy kénnal, nagy szörnyű halállal ölnek meg. Könyörgök Kegyelmednek, mint bizott uramnak tekéncse Kegyelmed szolgálatomat az egy Istennek szeretetiért, ne ha(d)gyon Kegyelmed elvesznem, mert bizonnyal tudom ha német kézben ad, nekem nagy szörnyű halállal kell meghalnom, Kegyelmed viseljen valami gondot reám mig el nem küld. Ha elküldend, osztan semennyi bizodalmam nincs éltembe. Még Kegyelmed kiszerezhetne, ha Kegyelmed reám gondolna, mig el nem visznek, tekéncse Kegyelmed szolgálatomat az egy Istennek szeretetiért, ne ha(d)gyon gyon Kegyelmed elvesznem. Kegyelmednek hütemre fogadok, hogy még oda megyek hitszegő nem lettem volna, ha így nem esik vala dolgom. Kegyelmed megbocsássa nekem az hitet, Buza Benedek vázsonyi kapitánynak irgyon Kegyelmed hogy el ne küldjön. Ha mit Kegyelmed érettem fizet, ne tartcsa hogy kárba a(d)nája, megszolgálom Kegyelmednek, miért uramnak az egy Istenért Kegyelmed ne ha (d) gyon elvesznem gonoszul- Izennyen vagy irgyon Kegyelmed Buza Benedeknek, el ne kül(d)gyön, azt mon(d)gya, hogy nem mer egyebet tenni benne, ha király képe felkéret. Addig kellene Kegyelmednek írni, ha az egy Istent szereti kegyelmed, ne fele(d)gye el, Kegyelmed azon szolgálatomat, ne mon(d)gyák az magyarok, hogy héjába szolgáltalak, jó és kegyelmes választ várok kegyelmedtűi, mint bizott uramtúl. Vásonyba. Szent Luca asszony napján, 1561, Szegény Lőrinc pap, Vásony kapitány rabja, Buza Benedeké. U. I, Ha el nem ha(gy)nak vala az törökök, mast rab nem volnék, nekik köszönhetem, hogy az nyársra visznek, ha tu(d)tam volna, hogy elhagynak, el sem indultam volna vélek. (Címzés:) Vitézlő uramnak veszprémi és hegyesdi Payázit vajdának, nekem bízott uramnak adassék. Hátoldali jegyzet: 1561. Terek Lőrinc pap. Forrása OL, E—211, Lymbus, XL tétel, fasc. 114, pp- 83. : 16. Székesfehérvár, 1572. nov. 5, -' : •' ;

* Mehmed székesfehérvári szandzsákbég levele Thuri Márton veszprémi ' főkapitánynak. ' Vitézlő Zomzéd barátom közönethemet és minden tyztességes hozzám illendő barátságomnak aianlásáth; és vettem az kegyelmed lewelét nagi barátságos képpen irattot melliet énnekem Novembernek 4. napián adónak megh. Megértettem mith ir kegyelmed énnekem azon Batthyány Boltisár fegyver dereky felöl hogy the kegyelmed irth wolna felölök illiem móddal hogi the kegyelmed azokat waskeztywstül bekwldene ide viszont im ismeth egi jó lowat küldiünk az fegyverderékokért minden zerzamwal azért im mostan azért kegyelmed levelére illiem feleletem tezek, wgi emlékezem felöle hogi énnekem elötteis irtam volt kegyelmed felőle az mi hatalmas feiedelmünk meli nagi tylalmat vezette volna az ló kiadásnak mostanis wagion azért írhatom kegyelmednek az tylalom felöl hogi ha az fegywer derékok mind merő tyzta aranyból cinálták volna nekiis the kegyelmed énnekem azokat be kwldené ide énnekem arra nem volna merézségem hogi nem hogi jó lowat de thzakegi paripátis ki mernénk küldeny az feidelem tylalma éllete merth feiemmel jattzom ekor veloük: mostan sem marháért, sem rabok váltságáiért nem zabád mégh thak kothys lowatis innét ki adny azért jó barátom az the kegyelmed kedwet sem az rabokét a ló ki kwldés dolga felöl nem merywk teliesetteny towábbá semminemw se lowat kywanna kegyelmed hogi mi innét Batthyány Boltisárnak ki küldenénk az fegywerderekakért, hogi ha az mi kezwnkben ollian fe ló akadhatna ki kedwem zerént való kedwes ló lenne im nem thak. kéth iegywerderekat adunk aféle jó loérth de tizetis merth aféle