Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
A város csinosítása
elviselni". Az új csatornák 1815 októberére készültek el. A régi, még használható csöveket árverés útján értékesítették. 88 1819-ben a Királykút gondviselését elvették Schedt Lipót ácsmestertől és Schober Pál ácslegénynek adták. A következő évben azonban már vele is problémák voltak; különösen azért, mert a kút vize „némileg megfogyatkozott". A két Királykutat ekkor az új kútmester „jobban kitisztította". 1827-ben és 1830-ban a kút épületének a tetejét tatarozták. 89 1832-ben, amikor a Belvárosban két artézi kút is volt és a harmadikat (a Halpiacon) már fúrták, a tanács mérlegelte, hogy érdemes-e még kútmestert alkalmazni, „mivel a víznek a városba való föld alatti bevezetését meg lehet szüntetni". Erről 1834 márciusábn született határozat. A csöveket előbb fel akarták szedetni, de mivel ez sokba kerül, ott hagyták, „mert még szükség lehet rá". 1844-ben a Királykút utca „felhányatátásáról és murvázásáról" valamint a felsővárosi Vendel kép melletti téren új kút ásásáról olvashatunk. 90 Árkok, csatornák A városi belterület árkainak, csatornáinak építése, karbantartása, tisztogatása nem kis terhet rótt a városra. Az első intézkedés 1729-ből ismeretes: a tanács utasított két polgárt, hogy a házuk melletti árkot fedjék be. 1731-ben a katonai parancsnok segítségét kérték a városi árok tisztításához. A következő évben az ároktisztítás a kamarási hivatalnak 150 forintjába került. 1738-ban a Budai külváros mögötti árkot — a járvány miatt — betömték. 1741-ben a katonai parancsnok amiatt panaszkodott, hogy a városi erőddel szomszédos malomárkot és a szennyvízcsatornákat nem tisztíttatta. 1747-től a város Ramocsaházy századostól bérbe vette a várárok használatát. 01 1775-ben, az állatok távol tartására, a Hosszú-temető körüli árkokat javították. 1776-ban a Budai külvárosi Via Regia-n dugult el a csatorna, úgyhogy sem az iskolához, sem a Szent Sebestyén templomhoz nem lehetett eljutni. A csatorna javítására a tanács a háztulajdonosokat kötelezte. 92 1785 áprilisában hozott határozatot a tanács arról, hogy a „csatornák tisztántartására a csatornabiztos (ductor canalium) ügyeljen". 1794-ig Stephanics János, ezt követően Andrássy Antal tanácsos, Vass János polgármester, majd Miskey Ferenc tanácsos látta el ezt a hivatalt. 93 1785-ben, adótartozás fejében, több polgárt közmunkára: a csatornák tisztítására kötelezett a tanács. 1737-ben tanácsi delegáció szemlélte meg: nem lehetne-e a Palotai kapu alatt folyó vizet más, hasznosabb helyre terelni. 94 1788-ban a Scheiss Gasse lakói kérték, hogy a csatorna létesítése után a házuk végében lévő kiszáradt telket, fizetés ellenében megkaphassák. A tanács azonban elutasította a kérésüket, „mert azt csak nagy költséggel lehetne rétté alakítani és akadályozná tűz esetén a csatornához való jutást". Ugyanebben az évben volt napirenden a bástyatelkeken átfolyó víz rendezése, az új kapunál megszüntetendő csatorna máshova helyezése és a Palotai kaputól a püspöki kertig csatorna építése 95
