Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Egyházak - Katolikusok

ház eladását határozta el, a hozzá tartozó négy szántófölddel, egy vizes és egy száraz réttel. A külvárosi régi plébániaházat 1807-ben árverés útján 9120 forintért Lits György vette meg.

57 Az új plébániaház alatt kis bolt is volt, amelyet a város bérbe adott. 1825—1848 között Riva Károly volt a bérlő, az évi bérleti díja 1825— 1837 között 20, ezt követően 24 forint volt.

5

" 1853-ban a felsővárosi anyaegyházhoz tartozott:

r,!! Szent Sebestyén és Flórián (váron kívüli) egyház, Szent Rókus kórházi kápolna, Szent Donát szőlőhegyi kápolna. A harmadik plébánia Székesfehérvár 1720. évi alaprajza a Palotai külvárosban egy jezsuita kápolna létezéséről tudósít bennünket. Ez a Szent József kápolna szerepel a jezsuita rend feloszlatása után felvett térképen is. így adva volt a templom az egyre növekvő számú hívek igényének a kielégítésére: egy harmadik, Palotai külvárosi plébánia létesítésére.'

1

" A harmadik plébánia létesítésének gondolatát 1782-ben a magistratus magáévá tette. Levélben fordult a helytartótanácshoz az ügy érdekében. A következő évben a magistratus egy belvárosi káplánt a Palotai külvárosba helyezett, hogy ,,éjjel is rendelkezésre álljon". Szállást a kápolna közelében kapott. 25 forintos szállásdíját a város viselte."

1 A fentebb már említett 1788. évi uralkodói szabályozás a Palotai külvárosban létesítendő új egyházat feleslegesnek minősítette; eldöntve ezzel a harmadik plébánia kérdését. A hívőket azonban ez nem elégítette ki, hiszen a belvárosi templomokat nehezebben tudták megközelíteni. Ezért az alispán javaslatára a tanács úgy döntött, hogy a város körfalát (Ring-Mauer) áttörik és új kaput nyitnak. Ezáltal nemcsak az istentiszteletek látogatását könnyítették meg, hanem a forgalmat is segítették. Az utasok, különösen vásárkor könnyebben jutottak a vásártérre, a Belvárosba. A csatorna felett hidat vertek, a munkáknál megyei rabok dolgoztak. A falból kitermelt követ eladták, így a költség egy része megtérült. A tanács az új kapu tűzvédelmi jelentőségét is hangsúlyozta."

2 1836-ban még mindig napirenden van a kérdés: a Palotai külváros lakói meg akarták szerezni a kápolnát. Gyűjtést kezdeményeztek ,,a kápolnának eredeti szent céljára való visszahelyezésére". A tanács és a választott község közös állásfoglalása szerint „a Palotavárosban nem elkerülhetetlenül szükséges egy külön imádkozóhely. A közönség most úgyis adakozik a Szent Sebestyén templom tornyainak az építésére, így meg van terhelve"."

3 Megjegyzem, hogy a Palotai külvárosi temetőben állt a Szentháromság kápolna, erről a többi kápolnával együtt alább szólok. Plé bánosválasztás A szabad királyi városok közjogi állásával és kiváltságaival természetesen járt együtt a fejlettebb egyházi önállóság és a szabad plébános-