Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
Adóterhek - Katonaság, rendészet - Katonaság
ték velük az előírt esküt és elrendelték a törvényben előírt gyakorlatokat. 223 A katonai kötelességet (pl. gyakorlatot) nem teljesítőket a magistratus büntetéssel sújtotta. Gróf Zichy ezredes a polgári katonaság két őrnagyát intette „sakurátusabb és nagyobb kötelességteljesítésre" a tanácson keresztül. A gyakorlatokat vagy az őrséget elmulasztó polgárokat 24 órai börtönre ítélték, miután a szigorú figyelmeztetés nem használt. 234 A városi felkelt katonák —j akik nem voltak polgárok, és így nem polgári kötelezettségből katonáskodtak —• 100 forint kézi-pénzt kaptak. A lovasoknak a tanács megígérte, hogy a felkelés szétoszlása után a ló az övéké lesz. 225 A helytartótanács a nemesi felkelés vagy népfelkelés (popularis militia) háborúban elesett tagjai özvegyeinek, árváinak a rangjuktól függő kincstári nyugdíjat helyezett kilátásba. 3215 A város által a felkelő tüzérség részére kiállított 11 katonát még 1809 decemberében elbocsátották. Ezek megélhetésükhöz a tanácstól, kérésükre, fejenként 5 Ft egyszeri támogatást kaptak. Az elbocsátott felkelőknek a város további fizetést nem adott, „térjenek vissza mesterségükhöz". 227 A felkelés felszerelésére és ellátására a tanács bizottságot küldött ki. A fegyvereket a hadiadó-pénztár finanszírozta. A város állította a kenyérsütéshez értő személyeket, önként jelentkező péklegényeket. A kereskedők versengtek, hogy melyikük lássa el a polgári katonaságot árukkal, borral stb. A tanács a kereskedők közül a katonáskodásra alkalmatlanokat választotta ki áruszállításra. 2 * 28 Nagy gondot jelentett a ruházat megválasztása. Az uralkodói leirat szerint a felkelt polgárok ne a német gyalogság, hanem vagy a lövészegylet, vagy a fegyveres polgárok színeit viseljék. A lovasokat viszont meghagyták a saját ruházatukban. Ezen felbuzdulva a város 6 forintért külön megterveztette a polgári katonaság egyenruháit. A nádor viszont arról értesítette a várost, hogy a felkelők a nemesi felkelés egyenruháit viselik. 220 A felkelők kiállításán kívül a várost más terhek is nyomasztották: szolgákat, kocsisokat, fuvarosokat kellett adniok, orvosokat mozgósítani a nemesi felkelés katonai kórházához (ezek Ekstein Ferencnél, a pesti egyetem tanáránál jelentkeztek). További terhet jelentett, hogy a városba érkezett megyei felkelt katonaságnak is szállást kellett adni. Nem csodálkozhatunk, hogy egyes polgárok ezt a szolgáltatást megtagadták. 230 A polgári katonaság tiszti állásait a főparancsnok javaslatára — rendszerint választás útján —• a tanács töltötte be. így választotta meg az 1809. decemberi tanácsülés Eder Józsefet és Hübner Jánost a két megürült őrnagyi helyre. A betegek helyét azonnal mással töltötték be. 231 1809 novemberében gróf Zichy János a városi katonaság ezredese lemondott tisztéről. A tanács ezt jelentette a nádornak. Helyére Andrássy Antal tanácsost javasolták, aki addig a városi katonaság őrnagya volt. 232 A lelkesedést kétségtelenül fokozta — a tanácsülési jegyzőkönyv bejegyzése „az utódok tudomására hozza", — hogy 1809. november 16án József nádor Őfelsége személyesen szemlélte meg a nemesi felkelést.
