Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Társadalom - Polgárok , lakosok

TÁRSADALOM POLGÁROK,LAKOSOK Székesfehérvár 1703. évi kiváltságlevele — a város jogai mellett —; szabályozta a város polgárai, betelepült idegenéi és lakói jogát is. Tudjuk, hogy a város régi polgárai a török uralom alatt kipusztultak, a város azonban 1689-től kezdve már élvezte a polgárok felvételének jogát, amellyel élt is. A pogárok teljesjogú, polgári házzal és mesterséggel rendelkező személyek voltak, közülük került ki a város vezető rétege.

1 Tőlük nem sokban különbözött az a réteg, melyet a privilégium a „hospes" szóval jelöl. Ez a —* középkori terminológiából örökölt — fogalom azokat az 1688—'1700 között betelepült idegeneket jelentette, akik 1703-ra — a kiváltságlevél idejére —

5 már nem számítottak jövevénynek. Igen érdekes, hogy ez a kategória a későbbiek során sem szűnt meg; még 1791-ben is olvashatunk a városi tanácsülési jegyzőkönyvben a hospesek együttes fellépéséről. Az 1790-es években ennek a népességi csoportnak a feléledéséről beszélhetünk: 1792-ben az ökörtartással kapcsolatban említik őket, akik a következő évben külön mezőőrt állítottak; 1797-ben az ún. Vizes réteket kérték legeltetés céljára; ugyanebben az évben ökreik a bárándi vetésekben és rétekben nagy kárt tettek.

2 A kiváltságlevél által említett harmadik népcsoport a „városlakó", aki házzal esetleg igen, de -polgárjoggal nem rendelkezett, s így nem volt a város teljes jogú lakója. Akaratukat ennek ellenére a választott községben érvényesíteni tudták.

3 Igen jellemző, hogy a privilégiumlevél meg sem emlékezett a városban ekkor már kétségtelenül nagy számban jelen lévő házas- és hazátlan zsellérekről,; akik a városi társadalom alsó rétegét képezve, jogokkal sem rendelkeztek. Van példa arra is, hogy a tanács nem polgárok, hanem zsellérek közé vett fel valakit, mint pl. 1776-ban egy csehországi születésű napszámost, vagy 1808-ban egy kovácsmestert. A város az itt lakó zselléreknek éppen olyan bizonyítványt adott viselkedésükről és (ha házuk volt) adófizetésükről, mint a polgároknak, vagy a lakóknak. Házas zsellérből lehetett polgár is: 1797-ben pl. egy házas zsellér polgárjogot kért és kapott.

4 A zsellér kategória a legkülönbözőbb rétegeket takarta. 1805-ben pl. köztük látjuk Székely Lajos sóbérlőt, aki pedig kétségtelenül a va-