Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

A város vezetése - Gazdaság - Mezőgazdaság

GAZDASÁG MEZŐGAZDASÁG Városaink nagy részében a XVIII—XIX. században is fontos szerepet játszott a mezőgazdaság. A városi polgárságnak — még a kézműveseknek is — a föld és a szőlő volt a létalapja és fontos jövedelmi forrása. A városi önkormányzat egészén belül éppen ezért különös jelentősége van a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos ügyeknek. Ilyen a szántóföldi munkák szervezése, a lakosság gabonaellátása, az árak

s nyilvántartása és bizonyos fokú szabályozása, a szőlőtermelés. Fontos ágazat volt az állattenyésztés, hiszen a viszonylag kis terület miatt sok városban ez volt a fő jövedelmi forrás.

1 Székesfehévár mezőgazdasági termelésének általános helyzetére több feljegyzés utal. Sajnos az összeírások nem minden esetben vették számba a megművelt területet, a terméseredményeket és az állatok számát, így ezek fejlődése nem kísérhető folyamatosan figyelemmel. Első adataink 1715-ből származnak. Ebben az évben a város beadványt intézett „az összeírásra kiküldött Nógrád megyei urakhoz" amelyben a magistratus kifejti, hogy a város határa nem a legjobb termőtalaj, kötöttsége miatt csak hat-nyolc ökörrel szántható. A földeket egy évig művelik, utána parlagon hagyják. Ehhez járul még a sok víz és mocsár a város határában, ami a szántóterület kiterjesztését lehetetlenné teszi. Emiatt a legelő és a rét igen kevés. Fa alig van a város határában, és a szőlő is keveset (1 kapás szőlő negyed urna bort) terem.

2 Az 1715. évi összeírás észrevételeiben azt olvashatjuk, hogy a földeket két vetésforgóra osztották fel, termékenységük közepes; van olyan hely, ahol egy pozsonyi mérő ősziből négy-öt, tavasziból három-négy mérő termés lesz. A legelő nem nagy kiterjedésű a mocsarak miatt, úgyhogy legelőt a város máshol bérel. A szőlőhegyen viszont jó bor terem, jó munka mellett 300 négyszögölön negyed urna is. Az 1720. évi összeírás ehhez még hozzáteszi, hogy a rét jó munka mellett egy kocsi szénát terem egy kaszálón. Halászóhely nincs, erdőterületet sem jelez az összeírás.'

5 Az 1728. évi összeírás szerint dohányt, kukoricát és lent akkor nem termeltek, csak kendert; azt is elsősorban a házi szükségletek fedezésére, rendszerint a házakhoz tartozó kertekben/' A mezőgazdasági termelésről ad összefoglaló képet a városnak a pozsonyi kamarához 1764-ben felterjesztett jelentése. Eszerint a város ha-