Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

A város vezetése

csináltasson három darab háromfiókos szekrényt és 2000 (jeggyel ellátott) golyót. Rossz idő esetére a vármegyétől a tanácstermet kérték. A vármegye azt felelte, hogy „csak úgy adja, ha a város a történhető károkért jót áll". A tanács, miután a választópolgársággal tárgyalt, úgy döntött, hogy a nyilvános közgyűlést a városháza udvarán tartják.

22

'

2 Május 6-án a szószóló jelentette, hogy a választópolgárság még nem adott véleményt a pénztárak ellenőrzéséről. A tanácsi elintézés: ,,A választópolgárság működése megszűnvén, leveles tárba tétessék". Konkrét ügyekben (pl. két polgár víz alá került szérűje) a tanács a feleket ,,az új rend szerinti (a tisztújítás utáni) hatósághoz" utasította, ,,a választópolgárság hatósága megszűnvén"/

23 Az 1823:23. tc. alapján szervezett választók gyűlését; 1848. május 8— 9-én tartották. Az elnöklő gróf Batthyány István előadta, hogy a törvény szerint 10—17 tagú jelölő választmányt kell választani. Mivel Fehérvár a 4. paragrafus szerint a középvárosokhoz tartozik, ezért a gyűlés 14 tagú jelölő választmány mellett döntött. Ezt követően bemutatták a választók névjegyzékét (kilenc kerület szerint összeírva). Ennek alapján megállapították hogy a lakosság arányában 97 városi képviselőt kell választani. A jelölő választmányt úgy választották meg, hogy minden választó egy papírra 14 nevet írt fel és az elnöknek átadott. A papírt az elnök egy ládába tette és a névjegyzékben vörössel jelölte meg, aki, leszavazott. Ilyen módon jött létre a 14 tagú jelölő választmány. A legnagyobb szavazati arányt (1178 szavazat) az az Orsetti József kapta, aki az előző évek választási harcaiban az élen járt. A megválasztott 14 személyt, éljenzés közepette, elnökileg tagnak nyilvánították."

224 A tisztújító közgyűlésre május 11-én került sor, az időpontot a korábbi közgyűlés tűzte ki és választotta meg az ülés elnökét. Gróf Batthyány István városi polgár, mint elnök, a közönség őszinte üdvözlete kíséretében foglalta el a székét. Haáder Pál addigi főbíró átadta neki a városi pecsétet és maga, valamint a tisztikar nevében lemondott. Kíülön —> a választópolgárság nevében (írásban) —• mondott le a szószóló, s köszönetét fejezte ki a polgárok bizalmáért. Az elnök ama reményének adott hangot, „hogy a város közönsége a törvényes szabadságot, amelyet az átalakulás óta első ízben gyakorol, úgy fogja élvezni, hogy látni fogja az ország, hogy e nép a rendet tiszteli, szabadságával vissza nem él és a bizalomnak testvéri egyetértéssel fog megfelelni". Beszéde a közönség körében teljes visszhangra talált. Ezt követően az elnök, a választás idejére kapitányt, ügyészt és jegyzőt állított. Utána felolvastatta a választásról szóló törvény pontjait. Javasolta, hogy a jelölésre alakított küldöttséget olyan módon osszák fel, hogy a város kilenc kerülete, három helyen és osztályban szavazzon. Minden osztályhoz öt küldöttségi tagot küldtek (köztük a fertálymestereket). Az első negyedben maga gróf Batthyány is tag volt. A tagok feladata a golyók kiosztása. A negyedmesterek szigorúan ügyeltek, hogy a rend fennmaradjon. „A szavazatot szemmel tartották, gyakorlását csak olyannak engedték meg, akik a törvény értelmében szavazati képességgel fel vannak ruházva".5 Mindezek megtörténte után az elnök, a választmány nevében, megkezdte a kijelölést az alábbi sorrendben: polgármester, főbíró, kapitány, tanácsnokok (köztük Vörösmarty Zsigmond, akit azonban nem válasz-