Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
A város vezetése
téséről, valamint a Bárándpuszta ügyében szükséges lépésekről jelentettek. 106 1825—27-ben már igen gyakori, havonta egyszer-kétszeri a követek jelentése. 1825-ben a követeket bízta meg a tanács, hogy a város részére 1 darab 10, 2 darab 2 és 1 darab 1 fontos mértéket vásároljanak (a fontmértékeket a kapitányi hivatal kapta). 1827 májusában a követek a jelentéssel együtt kérték, hogy „18-ára a város küldjön értük alkalmatosságot". A város ezt nem tette meg, mert az országgyűlést meghosszabbították. A város követe, Kiszling Máté kapitány, végül is csak augusztusban ért haza. 107 1830-tól kezdve a követek gyakran (havonta kétszer-háromszor is) és bővebben jelentettek. 1830 szeptemberében jött a hír Horváth János püspöki kinevezéséről (a követek a város nevében, Pozsonyban, tiszteletüket tették nála). Novemberben jelentették, hogy a királyi census elleni panasz nem szerepel a határozatok között. A tanács utasította a követeket, hogy Fiume, Temes, Pozsega, Károlyvár, Szabadka, Pécs és Eszék követeivel konzultálják meg, hogy ezek milyen összeget fizettek, amikor szabadokká lettek. 108 1830 decemberében a követek megküldték az országgyűlési naplót (a 128. lapig), nyugtázták a küldött 300 forintot és jelentették, hogy a kerületi üléseken tanácskozás alá vették a polgárok fiainak a kadétok közé való bevételét (ez többször visszatérő téma), valamint Fejér és Veszprém vármegyék Fehérvár elleni panaszát. Elintézés a tanács részéről: „Feljegyeztetik, a levéltárba helyeztetik". Ugyancsak decemberben jött az értesítés, hogy az országos összeírás alapján a porták számát megemelték: Fehérvár 19 2/8 porta lett (így a megajánlott 20 000 katonából 45 esne a városra). Közölték a követek, hogy „az ifjabb király számára a város 154 aranyat köteles adni", valamint küldték a naplókönyvet (a 160. lapig). 109 1831 januárjában elegyes ülésen ismertették a törvényeket, különös tekintettel a katonaállításokra. Felolvasták a követek jelentéseit, és köszönetet mondtak nekik a városért tett fáradozásaikért. Februárban Vass János polgármester és Bauer György tanácsnok bemutatták a naplókönyvnek azt a részét, amelyet úgy küldtek utánuk (mivel amikor eljöttek, még nem volt kinyomtatva). 110 1832- ben a kamara engedélyezte, hogy a város küldöttséget meneszszen az uralkodóhoz, „mivel a vármegye a városi jussokat megcsonkította". A küldöttségnek a két követ, valamint választópolgárok lettek a tagjai. 1832 decemberében a követek eddigi foglalatosságaikról, a beszédekről, a királyi proposítiokról jelentettek és 11 nyomtatványt küldtek. A tanács ezeket a levéltárba tette: a királyi proposítiokról pedig a választópolgárságot tudósította. 111 1833- ban a követek kapták meg a város folyamodványát, Báránd bérlete ügyében, hogy „amikor jónak látják, vigyék a király elé". Áprilisban a követek külön jelentettek Andrássy György és Széchenyi István javaslatáról, a Duna-hídról. A tanács „feljegyezte". Augusztusban Say István bíró és követ jelentette, hogy beszél a személynökkel, aki megígérte: az országgyűlés végeztével vizsgálat alá veszik a város, Lenhard János maszszája elleni perét. Felhívta a figyelmet, hogy a király Prágába megy, addig Lajos herceg ad helyette audenciát, akihez bármikor be lehet jutni.
