Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

A város vezetése

1847. október 22-én a tanács, mivel a főbíró az országgyűlésre ment, Bauer György tanácsnokot nevezte ki helyettes főbírónak. A város pecsétjeit azonban nem ő, hanem (november 2-án) a polgármester vette át. A két követ ezen a tanácsülésen „érzékeny szavakkal búcsúzott" tőlük, illetve megéljenezte őket.

45 Ebben az évben (1847) a választópolgárság egy másik „kinevezésbe" is beleszólási jogot követelt magának. Gróf Széchenyi István június 22én hívta meg a Balatoni Gőzhajózási Társaság ügyében Balatonfüreden tartandó tanácskozásra a várost. A tanács Haáder Pál főbírót „küldte ki" (június 28.). A választópolgárság július 16-án kifejezte azt a követelését, hogy „A Balatoni Gőzhajózási közgyűlésre küldendő képviselő kinevezésére befolyása legyen". A tanács ezt „elfogadta és feljegyezte"; ezzel az ügyet elintézettnek tekintette.

413 Az 1847-ben megválasztott két követ (Haáder Pál és König József) 1848. április 18-án tért vissza a városba az országgyűlésről. A törvényekről népgyűlésen számoltak be, illetve azokat ott közzé is tették. Működésükről a tanácsnak végjelentést adtak.

47 Két nappal később (április 20-án) a tanács és a választópolgárság nyilvános és közös ülése megválasztotta a város kilenc negyede (fertálya) szerinti kilenc választási összeíró küldöttséget (választmányt) és meghatározta, hogy a választás május 8-án lesz a Megyeház téren. A kilenc összeíró választmány elnöke egy-egy tanácsos (az 1. számúé maga a főbíró), tagja (a negyed tagságától függően) 6—7 polgár és az illetékes fertálymester. Ilyen módon minden választmánynak 7—9 tagja volt. Az öszszeírás április 28-ra készült el, a választók jegyzékét a kilenc választmány elnöke mutatta be a tanácsülésnek (ez annál is könnyebben ment, mert mind tanácsnok volt). A magistratus ezt követően elrendelte a névjegyzékek kinyomtatását. Ezt a helybeli nyomda csak 14 napra vállalta, ezért az aljegyzőt bízták meg, hogy Pesten keressen egy „sebes nyomdát".

48 1848. május 17-én gróf Batthyány István elnökletével „választási gyűlést" tartottak. Ezen felolvasták a jelölő bizottmány javaslatát a képviselők választásáról, amit a választók gyűlése elfogadott. Eszerint minden szavazónak le kellett írnia azt a 97 nevet (ez a legnagyobb változás a korábbi 30-hoz képest), akit képviselőnek akart választani, és a listát átadni a szavazatszedő választmánynak. A kilenc kerületi szavazatszedő választmány a szavazatokat összeszedi, és a legtöbb szavazatot nyert egyének nevét nyilvánosan egy papírra feljegyzi és hitelesíti. A hiteles feljegyzést május 21-én, délelőtt 11-kor a városháza udvarán tartandó választási gyűlésre viszik. Ezen a kilenc kerületi névjegyzékből a legtöbb szavazatot nyert 97 egyént városi képivselőnek nyilvánítják és felesketik. A kilenc kerületi szavazatszedő választmány névsorát a város kapujára függesztették ki; a névsort a fertály mesterek is megkapták. Ok ismertették a választás módját, idejét és helyét a választókkal. Ezt a városházán is kifüggesztették.

49 A képviselői választás eredményét a „választási elnök", gróf Batthyány István, május 23-án a tanács és számos közönség előtt a szavazatszedő választmány nevében ismertette. A legtöbb szavazatot kapott 97 nevet beírták a tanácsülési jegyzőkönyvbe, valamint hogy kik kaptak még sok szavazatot. Az elnök ezzel a feladatát teljesítve, lemondott. „A közönség szíves köszönetét nyilvánította" a fáradozásáért. A megválasz