Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

A város vezetése

h\ely'i Pál jegyző. 1741 májusában a külső tanács kifogásolta, hogy az országgyűlési követek választásába nem vonták be. A belső tanács meg­ígérte, hogy ,,a jövőben bevonja.'" Az első adat a követek választásáról 1751-ből való. Március 5-én a belső és külső tanács, valamint a választott község „megválasztja" a kö­veteket: Nagy János bírót és Khorherr Kristóf jegyzőt. 8 Az 1764—65-ös országgyűlésen Kreskay János bíró és Khorherr Kristóf jegyző képviselte Fehérvárt. 1770-ben a pozsonyi kamara 333 fo­rint jogtalanul felvett napidíj visszafizetését követelte tőlük. A város jelentette, hogy már nincsenek az élők sorában. A kamara ennek elle­nére tovább szorgalmazta a visszafizetést. 9 1790 áprilisában érkezett meg a magyar királyi kancellária leirata: a tanács nevezzen ki követeket a június 6-ára összehívott országgyűlés­re. A tanács azonban nem ezt tette, hanem határozatot hozott: „Mielőtt a kiküldés megtörténne, össze kell hívni a válaszott községet, és ismer­tetni vele a leiratot". A javaslatot május 31-én a főbíró terjesztette a község elé, amely a javasoltakat (Boros Imre tanácsost és Say József jegyzőt) megválasztotta. A tanács adta át nekik a követi menlevelet és a városra kivetett 1500 forint országgyűlési taksát (amit magukkal vittek.) 10 1792 áprilisában a külső tanács és a választott község előtt olvasták fel a legutóbbi generális concessus óta érkezett kormányhatósági rende­leteket. Ezt követően került sor az országgyűlési követek kiküldésére. 1796. november 6-ára Hollner Lipót konzult és Khorherr Domokost küldte a tanács Pozsonyba. n Jóval zavarosabb volt a követek kiküldése 1802-ben. Március 21-én a tanács Hollner Lipót konzult és Hell György városi kapitányt javasol­ta; ezt a választott község szavazatával megerősítette. Április 2-án Hell felesége betegsége miatt lemondott. A tanács Andrássy Antalt tette a he­lyére. Három nap múlva ő is lemondott, helyére a tanács Vass Pált ne­vezte ki. 1? 1805-ben Boros Imre főbíró, valamint Hell György tanácsos és vá­rosi kapitány képviselte Fehérvárt az országgyűlésen. Az 1807 áprilisi országgyűlésre szóló királyi meghívót a tanács a választott községgel kö­zölte; „a kiküldendő követek ügyét meg kell a választó polgárokkal tár­gyalni". Mivel Hell kapitány lemondott, helyére a tanács Vass János fő­jegyzőt tette. Az 1808 augusztusi királynői koronázáson a főbíró és Vass Pál tanácsos képviselte a várost. 1812-ben a tanács megkereste a sze­mélynököt, hogy Vass Pál követet engedje haza, „mert a tanács nem tel­jes létszámú és szükség van rá". 13 1825 júliusában kapta meg a tanács az uralkodó parancsát: „A ki­rályné megkoronáztatása és az ország javát tárgyaló dolgok elintézésére szeptember 11-re Pozsonyban országgyűlés kezdődik. Erre a város kül­döttséget rendeljen". A tanács Say István bírót és Kiszling Máté kapi­tányt nevezte ki küldöttnek. Erről és az uralkodói parancsról tájékoztat­ták a választó polgárságot, amely „megnyugodott a választásban". Java­solta, hogy a követek mellé egy írnokot állítsanak, „mert több írásbeli te­endőjük is lesz. Az írnok pedig tanul az országgyűlésen". — A bíró és a kapitány távoztával a tanács helyetteseket („képebeli bíró- és kapi­tány"-^ állított. 1827. július 10-én Say István bíró, a tanács és a választó

Next

/
Oldalképek
Tartalom