Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
Társadalom - Nevezetes családok
A megvásárolt házzal kapcsolatban a tanács és a választott község véleménye megoszlott. Voltak, akik a plébániát a kórházban, a kórházat a Hiemer-házba akarták telepíteni. Ebben az esetben a plébánia egy épületben lett volna az iskolákkal. A vitát végül is a pozsonyi kamara döntötte el: a házat plébánosi lakásként kell hasznosítani. 21 A belvárosi Hiemer-ház János kezén volt; 1820-ban az utcát is az ó neve után Hiemer János utcájának emlegették. 1826-ban János örökösei közölték a várossal, hogy a rájukmaradt házat a hozzátartozó felső városi telkekkel 20 000 váltó forintért eladnák (az összegből 14 000et készpénzben). A tanács és a választott község együttes ülése úgy látta,, hogy ahol a ház fekszik, három szöglet már a városé. így a többi városi épületet is jobban lehetne használni; el lehetne ott helyezni pl. az iskolákat. Az alkura a polgármestert, a szószólót és egy választott polgárt küldtek ki. A kamara utasítására a házat megbecsültették, és kikérték a kerületi iskolaigazgató véleményét. A választott község írásbeli nyilatkozatot tett arról, hogy meg akarják venni a házat, a tanács pedig a város vagyoni helyzetéről és adósságairól. 33 A pozsonyi kamara engedélye 1828 júliusában érkezett meg. Ez az alábbi feltételeket szabta a 20 000 váltó forintos vásárláshoz: a városi házakban tervezett változtatások terveit fel kell terjeszteni; a régi iskolaházat és a Hiemer-házhoz tartozó telkeket el kell adni; a bejött pénzt az átalakításokra kell fordítani. A város a vételár kifizetésére kölcsönt vett fel. A telkek eladására 1828—'29-ben került sor. A Hiemer-házban lévő bolt bérlőjét, Ybl Miklóst évi 300 forintért meghagyták. A házat 1828 októberében vette át a város; adóját azonnal törölték. 20 Ezután került sor a ház javítására, ami maga után vonta a szomszédos házak (Font-ház, oskolaház és plébániaház) átalakítását is. A város 1829-től szorgalmazta a plébánosnak az átköltöztetését, amit ő vonakodott megtenni. Attól félt ugyanis, hogy kényelmetlenebb szállást kap. A tatarozást munka 1832-ig húzódott el. Pureiits János plébános (ez év novemberben) közölte többszöri sürgetésre, hogy a napokban elkezdi a ,,hordozkodást". 27 1839-ben a belvárosi házi telkek egyike (Fridetzky Ferenc kanonok birtokában) még mindig a Hiemer nevet viselte. 1849-ben halt meg örökösök nélkül Hiemer Mária, a 16. számú belvárosi házat, szántókat és réteket hagyva maga után. 100 év sem telt el és a fehérvári polgármesteri hivatal egy Amerikába települt magyar kérdésére azt válaszolta: a Hiemer családról semmit sem tudnak. így múlt el egy hatalmas család dicsősége. 20 Friebeisz A rajkai Friebeisz család címeres nemeslevelét III. Ferdinándtól 1655. június 24-én kapta. Friebeisz János Szentmária mezőváros jegyzője, 1700-tól harmincados volt Rajkán. Fia, Ádám, 1724—1725 között a királyi táblán gyakorolt.' 1726-ban, amikor a fehérvári jegyzői állás megürült, gróf Zichy Ádám ajánlotta erre a hivatalra, addigi szorgalmas munkájára, a köz érdekeire, magyar és német nyelvtudására hivatkozva. 29
