Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Jegyzetek

BEVEZETÉS Bél Mátyás: Fejér vármegye leírása. FMTÉ 11. 1976. Benda Kálmán—Nehring, Kari: Székesfehérvár 1602-es török ostromának naplója. FMTÉ 12. 1978. Bónis György: Székesfehérvár az Árpád-ház székhelye. SzÉ 1. 1967. Bónis György: A székesfehérvári törvénynaptól az „ország szabadságáig". SzÉ 2. 1972. Deér, Joseph: Aachen und die Herrschaftsitze der Arpaden. MIÖG Wien 1971. Degré Alajos: Székesfehérvár városi joga a középkorban. SzÉ 2. 1972. Dercsényi Dezső: A székesfehérvári királyi bazilika. Bp. 1943. Eperjessy Kálmán: Fejér megye katonai leírása II. József korában. FMTÉ 11. 1977. Érszegi Géza: Fejér megyére vonatkozó oklevelek a székesfehérvári keresztes konvent magán levéltárában 1193—1542. FMTÉ 5. 1971. Éry Kinga—Kralovánszky Alán: Középkori temetők feldolgozása. Alba Regia 1963. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. Pest 1851. Fényi Ottó: A székesfehérvári bazilika és préposti residentia a XVII. században. SzÉ 3. 1977. Fitz Jenő: Székesfehérvár. Panoráma 1985. Fügedi Erik: Székesfehérvár korai története a város alaprajzában. SzÉ 1. 1967. Gedai István: Székesfehérvár közép- és török kori pénzleletei. SzÉ 2. 1972. Győrffy György: Székesfehérvár feltűnése a történeti forrásokban. SzÉ 1. 1967. Győrffy György: A székesfehérváiri latinok betelepülésének kérdése. SzÉ 2. 1972. Hazai György: Magyar—török diplomáciai kapcsolatok a XV. század végén. SzÉ 3. 1977. Hegyi Klára: A török közigazgatás és a magyar autonómia. SzÉ 3. 1977. Horváth János: Középkori irodalmunk székesfehérvári vonatkozásáról. SzÉ 2. 1972. Huszár Lajos: Anjou-kori pénzverés Székesfehérvárott. SzÉ 2. 1972. Jenéi Károly: Székesfehérvár körülzárása és visszafoglalása 1688-ban. FMTÉ 5. 1971. Jenéi Károly: Fejér megye a Rákóczi-szabadságharc idején. FMTÉ 11. 1977. Kállay István: Az 1704. januári székesfehérvári kongresszus. FMTÉ 11. 1977. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Bp. 1978. Kralovánszky Alán: Székesfehérvár kialakulása a régészeti adatok alapján. SzÉ 1. 1967. Kralovánszky Alán: Székesfehérvár X—XI. századi településtörténeti kérdései. SzÉ 1. 1967. Kovács Éva: A középkori magyar királyság jelvényeinek kérdése. SzÉ 2. 1972. Kovács Péter: Székesfehérvár középkori topográfiájának néhány kérdése a XVI —XVII. századi metszetek tükrében. SzÉ 3. 1977. Kozák Károly: A székesfehérvári bazilika legrégibb építkezési korszaka. SzÉ 1. 1967. Kubinyi András: Székesfehérvár középkori oklevéladása és pecsétéi. SzÉ 2. 1972. Marosi Ernő: Mátyás király székesfehérvári sírkápolnája. SzÉ 2. 1972.^ Mezey László: Székesfehérvár egyházi intézményei a középkorban. SzÉ 2. 1972. Nagy Lajos: Adatok Fejér megye történeti-földrajzi névanyagához. FMTÉ 6. 1972. Nagy Lajos: Székesfehérvár középkori topográfiája. SzÉ 2. 1972. Nemeskéri János—Kralovánszky Alán: Székesfehérvár becsült népessége a X—XI. században. SzÉ 1. 1967. Pesty Frigyes helységnévtára. Fejér megye. FMTÉ 11. 1977. Polgár Iván: A székesfehérvári bazilika múltja. Székesfehérvár 1936. Rázsó Gyula: Székesfehérvár hadászati jelentősége a török hódoltság korában. Az 1601. és az 1688. évi ostrom. SzÉ 3. 1977. Schematismus jubiláris. Székesfehérvár 1977. Sebestyén József: Székesfehérvár felszabadulása a török uralom alól. Székesfehérvár 1929. Sinkovics István: Székesfehérvár a török támadás előestéjén. SzÉ 3. 1977. Székely György: A székesfehérvári latinok és vallonok a középkori Magyarországon. SzÉ 2. 1972. Vajay Szabolcs: Géza nagyfejedelem és családja. SzÉ 1. 1967. Vass Élőd: Székesfehérvár (Istulni Belgrád) XVI. századi török forrásai. FMTÉ 7. 1973.