Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
A város csinosítása
1807-ben értesítette az alispán a várost, hogy a régi megyeházát el akarják árverezni, „de nem adják el teljesen, amíg a levéltárat el nem szállították onnan". A következő évben arról jött értesítés, hogy 25 000 forintot szándékoznak érte kérni. A végleges ár 22. 000 forint volt, enynyiért vette meg Mihálkó Márton 1810-ben. m 1837-ben az új megyeház kibővítése volt napirenden. Fehérvár ehhez 13,5 négyszögöl teret, és 8 öl kemény követ adott (ez utóbbit csak kölcsön). 1845-ben a régi megyeház melletti Kis utca kövezéséről tárgyaltak/ 15 Szépítő Bizottság 1833-ban merült fel, hogy „nincsen olyan állandó bizottság, amely az új házak építésérc és a város csinosítására ügyelne". Ezért a tanács Pest várost kereste meg; adjon felvilágosítást, hogy milyen rendelkezések vannak erről. A tanács egyúttal szükségesnek tartotta a majd kinevezendő bizottság foglalatosságáról előzetes tervezet készítését.' 30 A szépítést bizottság tagjait, Háader Pál polgármestert, Boros Imre kapitányt, Rauch Ferenc tanácsost, Kapy József főjegyzőt, Gily János urbárium rendtartót, Rauch János szószólót és négy választópolgárt 1836-ban nevezte ki a tanács., A bizottság építőmestereket és a város csinosodásáról ismert polgárokat „vett még maga mellé". A polgármester és a kapitány azonban „hivatali terhes elfoglaltságaik miatt", a következő évben lemondtak. 137 1837-ben a bizottság közadakozásból fahidat építtetett a Palotai kapu közelében a Malom-csatornán. 1840-ben a sóstói vadászok jövedelmeit, a Sóstón létesítendő terem céljára, a bizottság kapta (erre a célra táncvigadalmat is rendeztek). Ebben az évben véleményt adtak a Bástya és Nádor utcai építkezésekről. 138 1843-ban, a nagy tűzvész utáni csinosítás céljából, a bizottság újjáalakult. Elnök Baur György tanácsos lett, tagjai között ott találjuk a város leggazdagabb polgárain kívül az összes ácsot és kőművest is. A tanács gróf Zichy Ödönt is kinevezte taggá és kérte, hogy az üléseken jelenjen meg. 1844-ben az utcák szabályozására —f a polgármester vezetésével — egy albizottságot küldtek ki. 1846-ban a bizottság elnöke Niczky János tanácsos lett. J3 ° 1848 februárjában a tanács ezúttal 30 tagú bizottságot nevezett ki, közöttük Farkas Ferenc nagyprépost, Gindly Antal, Say József, Ybl Miklós, Orsetti József. A bizottság bemutatta a sóstői számadást, amiből kiderül, hogy —• a nádon kívül — az összes sóstói jövedelmet a bizottság kezelte. Niczky János elnök 1848 márciusában jelentette, hogy „a növendékpapok klastroma előtt az udvar fala az utcát rendkívül elszűkíti. Ez nemcsak a város csinosságának, de a közlekedésnek is árt". Ezért hivatalosan megkérdezték a nagyprépostot: milyen feltételek mellett engedné át a kolostor előtti udvart utca céljára. 1 ™
