Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
A város csinosítása
Két évvel később a kút vize a vascsőtől büdös lett. Ezért a tanács úgy döntött, hogy „nem olyan drága a cserépcső, hogy megtagadják a közönségtől az ivóvizet". Ezért egy választópolgár utazott Bécsbe és 54 darab (Összesen 18 öl) cserépcsőre kötött alkut (á 48 konvenciós krajcár). A csöveket három hét alatt szállították városi fuvarral Fehérvárra. Tervezték ezenkívül, hogy a vizet egy márványmedencébe gyűjtik és onnan húzzák fel. 7/l Ettől kezdve megindult az artézi kutak fúrása a városban. 1832-ben a Tobak utca lakói pl. 470 forintot és 76 napszámot ajánlottak fel erre a célra. Két évvel később már azt olvashatjuk, hogy „az új kútnak nincs kifolyása, a víz mocsarat csinál". A tanács bizottságot küldött ki a helyszínre. 1833-ban a Sóstó mellett épült artézi kút, amelyen —• egy hajdú felvigyázása mellett — rabok is dolgoztak. 1836-ban olvashatjuk, hogy „a felsővárosi sétahely melletti kút csőinek boltozata megromlott". 1842ben az Égettvároson készült el két szivattyúval egy artézi kút. Az egyik szivattyút a püspökség melletti kútból vették „ahol egy is elég". 7j A fehérvári artézi kutak fúrásának híre messze földre is eljutott, és a többi város is hozzá fordult, ha hasonló tervei voltak. 1834-ben pl. Kőszeg kért tájékoztatást „a költségekről és környülállásokról". 1837-ben a kaposvári artézi kutat fúrató társaság fordult a városhoz: Birghojjer Máté kútfúrómester elmehet-e hozzájuk is. A tanács válasza: „A kérést a cél hasznossága és üdvösséges volta miatt támogatják". 1838-ban Birghojjer hat hétre Debrecenbe ment artézi kutat fúrni. 711 Fehérvárott magánházban is készült artézi kút: 1845-ben gróf Batthyány István fúratott ilyet. 7 ' Királykút A Királykútját 1731-ben említi a forrás; a tanács 50 forintot ad Fihrlinger ácsmesternek, aki a kutat két pumpával élvezhető állapotba hozta és három évig rendben tartotta. 1739 novemberében, amikor a vizek befagytak, a tanács úgy rendelkezett, hogy — a tolongás elkerülésére — a belvárosiak délelőtt, a Budai külvárosiak délután lássák el magukat vízzel a Királykút járói. A kutat 1772-ben hozatta rendbe a tanács. 78 A Királykút újjáépítése az 1790-es években vetődött fel. Először 1792-ben a kúthoz vezető utat kövezték ki, „bontott falakból származó kövekkel". 1795-ben a tanács megállapítása szerint a belvárosi kút nem adott jó vizet, ezért a Királykút vizének föld alatti csatornán ^Belvárosba vezetését határozták el. A munkával Tumler Henrik veszprémi mechanikus (artis mechanicae magister) mestert bízták meg. 50 aranyat kapott,hogy a föld alatti vízvezeték céljára, Pesten fenyőfát szerezzen be. A költségekre a káptalan, a nemes urak és a polgárok 1500 forintot adtak össze; maga Zichy grójnő 400 forintot adott. Ez azonban még mindig kevés volt (az, összes költség 4530 forint); a város kölcsönt vett fel. 7 " A Királykút vizének a Belvárosba vezetése 1795 végéig meg is történt. A vizet a mocsáron át, a Nádor utca alatt vezették a vár közepére. Itt egy ásott kút állt, amelyből csatorna ment le a Várárokba, a templom déli oldalával párhuzamosan. Ez a csatorna a bazilika két tornya alatt ve-
