Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Egészségügy

1848-ban beteg- és szegényházi bizottmány alakult, amelynek tagjává mindkét intézet gondnokát kinevezték.

111 Szegényház Városaink többsége a kórház mellett, vagy a kórházban tartotta az elaggott, szegény polgárokat és lakosokat. A szegényházat adományokból (ilyen volt pl. 1771-ben Friebeisz Ádám 1000 forintos, 1819-ben gróf Batthyány 1000 forintos adománya), alapítványokból (pl. Vörös Zsigmond), az újesztendei köszöntések megváltásából, az urbáriális bevételek harmadrészéből, elhalt gondozottak hagyatékából és alamizsnából tartották fenn. Mindez azonban nem volt elég, úgyhogy a szegényház állandó pénzzavarral küzdött.

112

' A felvételnél előnyben részesültek a kiöregedett városi alkalmazottak; akiket az alapítványt tevők ajánlottak; vagy akinek saját vagyona volt, amelyet halála esetére a szegényházra hagyott. 1766-ban 20 forintot fizetett egy férj a szegényházban lévő felesége tartásáért. 1778-ban Sélyei Nagy Ignác püspök kérésére vettek fel egy nőt az intézetbe, akiért napi 7 krajcár stipendiumot fizetett. A felvételnél előnynek számított a jó erkölcs is.

113 1827-ben tanácsi határozattal vették fel a fertyálymestert a szegényházba, „mivel elagott kora és törött lába miatt alkalmatlan a szolgálatra". Egy másik férfit azért, mert „fajdalmai miatt jajgat és fia vállalta, hogy étellel, ággyal és ruhával elátja". De van példa arra is, hogy az elaggott városi írnokot nejével és kis unokájával együtt vették fel a szegények intézetébe.

114 A szegényházi ápoltaknak jól kellet viselkedniök, mert ellenkező esetben kitették őket. Ez történt pl. 1837-ben Madary Józseffel, „aki az elagott polgárok intézetében féktelenül sőt vétkesen viselte magát; már számos büntetést kapott, de nem javult meg. Ezért érdemtelen a jótéteményre, ki kell tiltani az intézetből".

115 A szegényházi pénztárnok közreműködött az összegyűlt alamizsna hetenkénti kiosztásában. Az „alamizsna kiosztó" az 1820-as évektől mint külön funkció jelenik meg, akit — néha a szószóló javaslatára — a tanács bízott meg. A kocsmákban perselyeket tartottak, a bennük összegyűlt pénzt a szegényházi pénztárnok vette át és adta tovább a kiosztónak.

110 Járványok A városi önkormányzat egészségügyi szervező munkája különösen járványok idején nőtt meg; ilyenek pedig a háborúk, a kedvezőtlen viszonyok miatt gyakran előfordultak. Az első nagyobb járvány a Rákócziszabadságharc utolsó éveiben tizedelte meg a lakosságot. A vörös himlő első nyomait 1710 augusztusában fedezték fel, de a borbély nem tudta megítélni, hogy járványos-e. A tanácsülés, — amelyen Kolosváry Mihály alispán is részt vett — a kapukhoz őrt és írnokot állított, a gyanús személyek feltartóztatására. Szeptembertől kezdve már a Heister ezred felcserét is — havi 30 forintért — felfogadta a város. A felcser első dolga volt