Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
Egyházak - Katolikusok
mindenkinek térdenállva öt Miatyánkot és Ave Máriát kellett elmondania (ez a katonaságra is vonatkozott). 1809-ben könyörgő mise volt a háború sikeres kimeneteléért, 1814-ben Te Deum az újonnan megnyert ütközetek alkalmából. A várost ez alkalommal kivilágították. 100 Vannak egészen különleges, a pápa által elrendelt ünnepek. Ilyen pl. az 1824-ben meghirdetett közjubileum, amelyre a Kómába utazók útlevelet kaptak. „Az átutazók ellenőrzése tekintetében a rendelkezéseket szigorúan be kell tartani" — írta a helytartótanács. 101 1826-ban jubileumi ájtatosság-sorozat volt a mohácsi vész évfordulója alkalmából. Május 26-án Puretits Ignác plébános személyesen jelentette be a tanácsülés előtt a június 4-én kezdődő ájtatosságokat. A fehérvári prépost a jubileumról szóló könyvecskével ajándékozta meg a magistratust. Augusztus 28—29-én ünnepi ájtatosságot, majd a jubileum végén, novemberben, hálaadó körmenetet tartottak. Az. utolsó héten minden közmulatságot megtiltottak. Remeték A remetéknek a városokban hagyományuk volt: 1722-ben a pozsonyi Kálvária-hegy remetéjéről olvashatunk, aki idejét imádkozással töltötte. Győrben 1736-ban a városban kéregetett egy remete. A székesfehérvári városi jegyzőkönyvekben 1742-ben említik először Tőke György remetét, akit az esztergomi érsek és a helyi prior is támogatott. A Szent Donát kápolna mellett saját költségén, hajlékot állított és alamizsna-gyűjtésből tartotta fenn magát. A helyet a bíró és a kamarás szemlélte meg. Magaviseletével azonban bajok voltak: 1753-ban a város elrendelte, hogy „a remete hordja el magát a szőlőhegyről, a remeteház és a templom kulcsait a városházán adja le, mivel az egész város az istentelen excessusairól beszél". Tőke György azonban nem fogadta el a tanács határozatát; 1754-ben az új remetével együtt még mindig a szőlőhegyen volt. 103 A következő remete 1753-tól Horváth György harmadrendi ferences barát volt, akit a tanács azzal a feltétellel „vett fel" remetének, hogy „jól viseli magát". 1756-ban szerepel egy újabb remete, Fráter György, aki a várostól 2 forint alamizsnát kapott. 1761-ben Horváth György barát újabb nyolc évre remeteengedélyt kapott a várostól, évi 4 forint alamizsnával. 1764-ben még hallunk róla. 10 ' 1 1776-ban már új remetét, Vendelt, vették fel a Donát kápolna mellé, aki évente a szőlőhegyen a csőszöknek 10 misét mondott. Ezért a kamarás külön fizetett neki. Azonban részeges és kötekedő volt, úgyhogy őt sem tűrték sokáig. 1779-ben — püspöki határozatra — eltávolították az egyházmegyéből is. 1 ''''' 1780-tól — most már püspöki engedéllyel —- új remete volt a szőlőhegyen: Malakovszki Arsen, korábban a komáromi Kálvária-hegy remetéje. Ebből az alkalomból a püspök szabályzatot készített, amiben rögzítette a remete napirendjét, aszkétikus gyakorlatait és lelkipásztori feladatát. 1782 márciusában jött a helytartótanács leirata: „a remeték szűnjenek meg, kivéve azokat, akik egyházi szolgálatot látnak el. Ugyanebben az évben a tanács a remetevagy ont leltározta, és jelentette, hogy „a remete már nem működik". 196
