Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
Egyházak - Katolikusok
A budai külvárosban állt Szent Vendel képe. 1797-ben javíttatták. 1821-ben említi a forrás a Budai úton lévő Fejérképet, ahol a flastromozást javítani kellett. 1834-ben a tanács a városmajor környékét jelölte ki Szent Flórián oszlopos képének az elhelyezésére. A felsővárosi plébános véleményét is kikérték. A belvárosi plébániatemplom számadásaiban 1808—1809-ben szerepel a Kálvária-hegyre tett alapítványi pénz. 1810-ben a templom gondnoka, Eder József, kért a várostól a megromlott Kálvária-épület és stációk javítására 600 cserépzsindelyt, 25 mérő meszet és 25 szekér homokot. A tanács a kért anyagokat, „mivel az épületek a közönségé lévén", ingyen szolgáltatta ki. 1826-ban merült fel, hogy a Kálvária-épület rossz helyen van. Egy tanácsi bizottság vizsgálta meg az áthelyezés lehetőségét; erre a Szedreskertet tartották a legalkalmasabbnak. 1827-ben a város mégis úgy döntött, hogy a jelenlegi Kálváriát kell megjavíttatni és az áthelyezést akkorra halasztani, ,.amíg a Kálvária-pénztár jobb helyzetben nem lesz". 150 Temetők A temetők helyének kijelölését, fenntartását,, a temetési eljárás szabályozását Székesfehérvár kegyúri kötelezettségnek tartotta. De voltak a temetési eljárásnak rendészeti vonatkozásai, amelyeket természetszerűleg a városi tanács rendezett. A jezsuita temetői a források 1725-ben említik, amikor Trumauer Mátyást temették oda. 1768-ban szerepelt a tanácsülés előtt a Budai külvárosi temető téglakerítéssel való körülkerítése. 1785-ben már az új Budai külvárosi temetőt használták. A következő évben a tanács megállapította, hogy az északi oldalon a sírok túl közel kerültek a házakhoz, ezért a temetést megtiltotta. Erről a döntésről értesítették a plébániát. A helytartótanács kérdéssel fordul a városhoz: nem lehetne-e a fallal, körülvett temetőt katonai lovak legeltetésére hasznosítani. A tanács ezt nem ellenezte, de megjegyezte, hogy „a gyakran eltemetett testek miatt a lótáp nem lenne előnyös". A helytartóanács ez másképp látta: a város 1787ben a budai külvárosi temetőt átadta a helybeli élelmezési hivatalnak. Nem volt azonban rendezve a temetőkápolna sorsa. 151 A rácvárosi Hosszútemetőt 1790-ben nagyobbították. A temetőben magánszemélyeknek kertjük is volt. 1795-ben egy tanácsi bizottság kereste a megfelelő helyet a temető áthelyezésére. Végül is — mint legalkalmasabbat —< az Epreskertet jelölték meg. 1834-ben a palotai postautal, amelyen többnyire a temetési menet haladt, kövecsekkel javították. A Szedreskerti kertész, akinek ingyen lakása volt, felelt a temetőbeli kápolna perselyéért, amit ez időben többször feltörtek, és még a proceszsziókor összegyűlt pénzt is elvitték belőle. 152 1809-ben a sóstói temető az állandó és újabb katonai temetkezések miatt annyira megtelt, hogy sem sírt ásni, sem a koporsót elhelyezni nem lehetett. A tanács erre felhívta a tábori kórház parancsnokának a figyelmét. Az ügy vége az lett, hogy a város — a plébános kérésére — újabb telkeket jelölt ki, a temetőhöz való csatolás céljából. 103. 23* 355
