Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
Egyházak - Katolikusok
Nádasdy csanádi püspök, a kápolna custosa halálakor említik, hogy gróf Nesselrode pécsi püspök ragadta magához e funkciót. A következő adat 1789-ből való: Sélyei Nagy Ignác püspök írásban javasolta a városnak, hogy zárják be a kápolnát. A tanács nem foglalt állást, hanem in suspenso tartotta. 137 A szőlőhegyi török toronynál épülő Szent Donát kápolnát először 1732-ben említik. A városi téglaégető adott hozzá téglát. A főoltárt 1734ben rendelte meg a város Hess Keresztély szobrásznál és HÖckh Menyhért asztalosmesternél. 1741-ben a város a kápolna stukatúrmunkáját javíttatta. A következő évben új harangot kapott a kápolna. 138 1786-ban Igaly tanácsos adott számadást a Szent Donát kápolna tatarozásáról. 1788-tól a perselybe befolyt pénzt az egyházi pénztár kezelője, Miskey Ferenc kapta (az összeg májusban 6 forint 54 krajcár volt). 1798-ban a számadás a külvárosi egyház syndicusához, Kiszling Mátéhoz tartozott. A számadásokat a számvevői hivatal ellenőrizte. 1 "' 0 A XIX. század elején a kápolna mellett kőbánya volt, ahol 1821-ben kutat ásattak. 1334-ben Csemetery Mátyás főhegymester felügyelt a kápolnára. A befolyt pénzt belső szükségekre fordították; a külső javítások a várost terhelték. Ebben az évben a fal és a tető javítása volt soron. A szőlőhegyi kápolna pénztárából kölcsönöket is nyújtottak. 1840-ben pl. Radits János „gondviselő" 100 váltó forintot adott kötelezvényre Lentsés Istvánnak. 1 ' 10 A Palotai külváros temetőjében lévő Szentháromság kápolnáról 1784ben olvashatunk először. Ebben az évben báró Hajnátzky József huszárfőhadnagy (a Nádasdy-ezredből) 100 forintot hagyott rá. 1799-ben Hell Ignác a kápolna gondnoka 200 forintot vett át az Országh-hagyatékból, valamint külön 5 forintot lámpaolajra. 1806-ban a pénztárat (összesen 1691 forintot) Halbauer József vette át. 1812-ben a Szentháromság kápolna javára szóló 1408 forintos kötelezvényt a szegényház javára írnak át, „mivel az a kápolnának nem szükséges", 1833-ban a város a kápolna pénztárát — a főprépost és a plébános beleegyezésével — egyesítette a betegek és öregek háza pénztárával. 1839-ben a belvárosi lelkész a tanácstól kért felvilágosítást a kápolna pénztáráról. Az adatokat a levéltárnok adta ki neki." 1 A régi „ispitály-kápolna" 1819-ben kapott Vurum Józseftől kiváltságot arra, hogy vasár- és ünnepnapokon a kórházi elaggott szegényeknek és a házbelieknek szentmisét szolgáltasson, „azokat az isteni tiszteletre és a jótevők iránti hálára buzdítsa". A privilégiumot a kápolnában helyezték el. 1833-ban az „új kórháznál alkalmazandó" kápolnára 398 forint jött be kéregetésből, amihez a káptalan 250 forintot adott. Ebből kezdték el az építést, amit a tanács és az egész választott község megtekintett. 1834ben a toronyba egy második harangot öntetett a város. Az újonnan felvett polgároktól a kápolna költségeire 5 forintot szedtek. A régi kápolna képeit 35 váltó forintért adták el. 142 Az új kórházi kápolnát Horváth János püspök 1834-ben szentelte fel. 400 konvenciós forintról szóló kötelezvényt adott abból a célból, hogy a kápolna mellett egy káplánt tartsanak. A városi tanács 1834. szeptember 29-i ülésén foglalkozott az üggyel. Megállapította, hogy „az ispitályháznál elkészülvén a kápolna, azt nemcsak a házbeliek, hanem a környékbeli nép is látogatja. Ezért egy állandó egyházi személyre van szükFMTÉ 23 353