Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Kultúra

Az 1830-as évektől egymásután alakulnak meg a különböző egyletek és társaságok. 1836-ban — pesti mintára — Temetési Segéd-Egyesület jött létre. A helybeli gyógyszerészek a Gyógyszerárusok Egyesületéhez tartoztak. 1843-ban alakult meg a Zenepártoló Ifjak Egylete. És egy furcsa alakulat: a Katonahelyettesítést Eszközlő Városi Társaság. Ez utóbbi a katonának állított ifjak kiváltására alakult, erre a célra pénzt gyűjtött össze és quasi biztosítótársaságként fizetett annak a másik ifjúnak, aki hajlandó volt — helyettesként — katonának állni.

279 1834-ben Bezerédy Miklós táblabíró javasolta városi Casino Egyesület felállítását. A tanács határozata: „A Casino más városokban is több haszonnal szépen divatozik. Itt is óhajtják, jótékony befolyást remélnek tőle". A felsőbb parancs szerint a táblabíró a rendszabásokat a tanácsnak mutatta be. A városi Casino el is kezdte működését. 1844 áprilisában pl. a tűzkárosultak javára hangversenyt tartott (269 váltó forint gyűlt össze).

280 A városi Casino (amelyet Űri Casinónak is nevezhetnénk) mellett 1838-ban alakult egy másik: Polgári Casino Egyesület is. A tanács ezt sem ellenezte, de megjegyezte, hogy a „Polgári" név nem megfelelő, mert sok polgár a másik casinónak is „részvényese" (egy részvény 3 forintba került). A casino neve ennek ellenére, megkülönböztetésül a Városi Casinótól, „Polgári" maradt.

281 1840. május 31-én alakult meg a „Fehérmegyei Olvasó Társaság", amely könyvtárát és gyűléseit Fehérvárott tartotta. Alapszabályait megnézve, a tanács úgy döntött, hogy „mivel a társaság célja kéziratok és könyvek szerzése, valamint hogy főkönyvtárát és gyűléseit itt akarja tartani, be kell a nádornak jelenteni". A könyvtár és az olvasókör ettől kezdve működött a városban. Tudjuk, hogy 1842 novemberében esténként Petőfi Sándor is ide járt híreket hallani, eszmét cserélni, vitatkozni. 1843 szeptemberében a társaság szobáiban ideiglenesen tűzkárosultakat szállásoltak be.

282 1844 decemberében a városháza polgári termében alakult meg a városi Védegylet. A tanács néhány tagja javasolta: jelentsék be a kormányszéknek az alakulást, de a többség ezt nem tartotta fontosnak, „mivel nem ösmeretlen egylet alakulásáról van szó. Bajzáth György királyi tanácsos és korábbi királyi biztos mégis megtudta és magához kérette Boros Imre kapitányt és Niczky János helyettes főbírót. Bajzáth — felsőbb utasításra — helytelenítette az alakulást, és figyelmeztette a tanács tagjait, hogy „a városi elöljáróság állásával nem fér össze a védegyleti részvétel. Pedig több tanácsnok be van írva, sőt egy az elnökséget is elvállalta. A tanácskozást a városház egy termében tartják, ahol közpénztárak, levéltár, rabok és más effélék vannak elhelyezve. Ezeknek biztonságát veszélyezteti a sok idegen, akiknek nem érdekük a város java. A helytartótanácsi parancs szerint az egyesületeket, amelyeket felsőbb helyen nem hagytak jóvá, gátolni kell". A tanács többsége erre javasolta a védegyletben tagságot vállalt tanácsosoknak, hogy ezt szüntessék meg (ennek ellene szavazott — nyilván az érintett — Say István és Kapy József). Külön szavazatukban előadták: „Bajzáth egy alkalomra lett kinevezve, nem állandó királyi biztos. Ezt az 1805:5. tc. 3. paragrafusa nem is teszi lehetővé. 1842-ben, a tisztújításkor volt pro hoc actu biztos, azt befejezte. Ezért eljárását nem ismerik el törvényesnek, sőt az sérti a törvényhatóságot". Ezért kérték