Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
Kultúra
1847-től szétválasztották az iskola- és az énekmesteri állást. Ebben az évben az állást „próbatétel" alapján töltötték be. Ybl Miklós helyettes szószóló, több választópolgár és a felsővárosi plébános előtt, a jelentkezők próbát énekeltek. Ennek alapján Herder Alajos budai tanító lett az énekmester. 105 Zenészek Városi muzsikusok a legrégibb időktől fogva léteztek: Sopron már 1609-ben statútumot alkotott róluk. Fehérvárott 1702-ben, az úrnapi körmenetben tűntek fel először a plébániatemplomi liturgikus szolgálatban fontos szerepet betöltő, a város által fizetett zenészek. A templomi muzsikálás —- mint az éneklés is — kezdetben a tanítói állásokkal volt összekötve. 1719-ben Schubert Ferenc iskolamester fél évre 7 forintot kapott, „mivel muzsikál is". A következő évben Gál Gábort évi 40 forint, és Gaissler Ferencet évi 20 forint fizetéssel már városi muzsikusnak vették fel, még pedig azzal a feltétellel, hogy „a templomban is muzsikálnak". luu 1725-ben Amon István városi muzsikust kifizették, majd „rossz élete és kötekedő természete miatt' kiutasították a városból (a plébános is panaszt tett ellene). Ettől kezdve Vizkeleti Ferenc a városi muzsikus. 1726ban a három városi zenész fejenként évi 40 forintot és négy mérő kevert gabonát kapott. 1731-től szállásra külön 6 forintot szavazott meg nekik a tanácsülés. 107 1737-ben Vizkeleti Ferenc, Zuber Sándor és Hoffer Pál városi muzsikusok — kérésükre — évi 50 forint fizetést kaptak, „de a templomban is zenélniük kell" (1739-től a ferences templomban is). Ebben az évben fejenként négy mérő búzát kaptak, „mivel a nyilvános zene (a járvány miatt) zárva van". Ez arra utal, hogy a zenészek megélhetésüket a nyilvános helyeken való muzsikálásból elégítették ki. 100 1740-ben lépett Jantschke Domokos iskolamester és orgonista helyébe fivére, János Antal feketevárosi orgonista és iskolamester. „Orgonál és mivel basszus hangja van, énekel is" — mondta a tanács. 1741-ben a nemzeti gyalogezred toborzásához — külön díjazásért — két városi zenész szolgáltatta a muzsikát. 1745-ben, Károly főherceg születésekor tartott örömünnepségeken való részvételért a zenészek fejenként 10 forintot kaptak. 100 1743-ban a tanács statútumban rendelte el, hogy „a zenészek éljenek jó harmóniában a karmesterrel. A trombitát vigyék haza az iskolából, hogy a gyerekek tönkre ne tegyék". A következő évben Jantschke János Antal hegedűt kapott a várostól, „de csak templomi célokra". 1749-ben a dobhordásra „és más zenei feladatokra" a város egy szolgát alkalmazott, aki hat mérő kevert gabonát és egyenruhát kapott. 110 Neichel Tamás iskolamester 1751-ben kapta meg a városi zenészi állást is. Hetenként kétszer — az állás elvesztésének terhe mellett — próbán kellett megjelennie a kórusvezetőnél. 111 1755-ben a városnak három muzsikusa és egy karnagya volt. Hetenként kétszer kellett zenélniök, a tanácsi határozat szerint. Tilos volt viszont az újévi házalás, ami némi jövedelmet hozhatott volna nekik. Ennek kárpótlására fejenként 10 forint fizetésemelést kaptak. 112
