Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
Kultúra
A rác iskolához a Sárréten rét is tartozott, ennek bevétele a fenntartást szolgálta. 1821-ben a görögkeletieket felhívták, hogy iskolájukat, „a nemzet nagyobb pallérozására", jó karban kell tartani. 8Korszakunk végén, 1842-ben hallunk a zsidó tanítóról, akit a város — hibásan — a forintos zselléri adó alá vetett. 1847-ben a helybeli izraeliták — iskola céljára — házat vettek. A város az utána járó adót nekik is elengedte. 83 Egyéb oktatás Külön gondot jelentett a süketnéma gyerekek tanítása. Ezek a váci intézetbe járhattak (1826, 1828), de a helybeli iskolák is megkapták a süketnémák írás-olvasásra való oktatásáról szóló könyvet. 84 1842-ben egy főhadnagy azzal a kéréssel fordult a tanácshoz, hogy úszóiskolát létesíthessen. Ugy tervezte, hogy a Kiszling-kertnél lévő malom zúgójánál nyitja meg, ahol a növendékek és a katonák naponta egy órát fürödhetnek. A területet 30 évre akarta bérbe venni. Az úszóiskola ellen a molnár tiltakozott ugyan, de a választott község fontosnak tartotta a létesítését. A főhadnagy 25 éves bérletet kapott, évi egy aranyért. A terv azonban mégsem valósult meg, mert a tanács 1846-ban a város költségén látta jónak uszoda felállítását a csatorna medrében. 8j Egy másik katonatiszt, aki a katonai növendékházban a testgyakorlást tanította, 1845-ben engedélyt kapott testgyakorló iskola felállítására, „mivel ez a közönség javát szolgálja és a város kedvesen fogadja". 86 1844-ben érkezett Kun Bálint pesti kisdedóvó kérelme, hogy a városban óvodát állíthasson fel. A város küldöttséget állított össze a kérdés megvizsgálására. Az óvoda céljára a főügyész egy rétet ajándékozott. A Pesten felállítandó kisdedóvó intézethez azonban 1347-ben a város — a választott község véleménye alapján — „nem kívánt hozzájárulni". 87 Iskolai biztosok, felügyelők, igazgatók Az iskolák felügyeletét a városi biztos, felügyelő látta el, aki rendszerint a belső tanácsosok közül került ki. Az első felügyelő nevét (Kovács György) 1726-ból ismerjük. 1737-ben Schinigin József és Parraghy János belső tanácsosokat nevezte ki a tanács. Feladatuk volt a német és a magyar iskolát hetenként ellenőrizni. 88 1777 után igazgatónak (director) nevezték. Az első igazgató Viczenty Sebestyén tanácsos lett. 1781-ben évi 150 forint fizetést kapott. 1783-tól Khorherr Domokos az igazgató. Ö 1811-ben halt meg, utódja, a tanács javaslatára Hollner Lipót albíró. 1816-ban három fekete írótáblát igényelt az elemi iskolák számára. Hollner 1817-ben bekövetkezett halála után a bíró, a kapitány és egy tanácsos pályázott az igazgatói állásra. A három nevet — választás céljából — a kerületi iskolaigazgatói hivatal elé terjesztették, amely Vass János tanácsost választotta. A helytartótanács ezzel nem volt megelégedve; közölte a várossal, hogy a jövőben az igazgatói hivatal a plébános urakat illeti. 89
