Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Adóterhek - Katonaság, rendészet - Katonaság

vissza kellett adnia. A következő évben két lajtos is jelentkezett Nott helyére.

195 1818-ban fogadták fel Birghojjer Jánost, aki egész 1832-ig látta el ezt a feladatot. 1818-ra a Királykút csatornái annyira elromlottak, hogy javításukhoz 270 új csövet kellett volna a városnak beszereznie (5520 forintért). A tanács ezt soknak tartotta és inkább kutak ásását szorgalmazta. ,Addig a lajtos áruljon vizet pénzért". 1821-ben — egy évre szerződtették a polgári uraság birkását, aki azzal jelentkezett, hogy 200 forinttal olcsóbban hordja a vizet.

m 1824-ben Birghojjer úgy vélte, hogy „az újonnan ásott kútban jó víznek kell lennie, ezért nem kell a kaszárnyába lajton hordani". Beadványának nem sok foganatja lett. mert évi 300 forintért, két szekér szalmáért és hat boglya szénáért tovább vitte a vizet a kaszárnyába, a tiszti szállásokra, a városi betegek és öregek házába. Munkája 1832-ben szűnt meg, amikor a vármegyeház előtti kútban már bőven volt víz, és így feleslegessé vált máshonnan hozni. A tanács csöbröket szerzett be a kaszárnya részére és közölte a katonasággal, hogy hordják maguk a vizet.

197 Előfogatot. fuvart a város az 1780-as évekig —

1 a török háborúig — nem teljesített. 1730-ban a város megtagadta a katonai parancsnok kérését, hogy előfogatot adjon harci eszközök Budára való szállításához.

lü8 Az 1788-ban a várostól követelt 92 darabból álló fuvar terhét közösen viselték. A tanácsi határozat szerint istállókat béreltek és nem a polgárok istállóit vették igénybe, akik állataikkal a földeket művelték. A szlavóniai határvidékre fuvart teljesítőket ért károkért (pl. ha állataik útközben elhullottak) a határőrvidék hatóságai adtak kárpótlást. A város 1801-ben jelentette a helytartótanácsnak, hogy a török háborúkban állatok mentek tönkre a fuvarozás alatt. „De ezek összeírása az adózók közt nyugtalanságot keltene, ezért tanácsosabb hallgatni róla".

109 1809-ben a városban székelt Ürményi Ferenc királyi szállítási biztos. Szeptemberben 10 000 mázsa termény szállítását kérte Mórra. A tanács az ügyet a választott községgel tárgyalta meg. A katonai szállítmányokhoz — a következő megye határáig, vagy a lerakodóhelyig — a városi polgárőrséget rendelték ki. A város ilyen esetekben napidíjat kért a kincstártól.

20

" 1812-től a katonai fuvart árverés útján adták ki. 1814-ben gróf Zichy Ferenc volt a királyi szállítási biztos. Kérésére a város 500 akó liszt Ozora mezővárosig való szállítását ingyen vállalta.

201 Nemesi jelkelés A város, mint persona morális, viselte a nemesi felkelés terheit is. Erről az irodalom általában nem vesz tudomást. Frank Ignác szerint a szabad királyi városok a nemesi felkeléskor magukért egy lovast állítanak. Eckhart Ferenc ezt a kötelezettséget nem említi, amikor a városok kollektív nemességéről beszél. Ezen annál inkább sem kell csodálkoznunk, mert a bécsi és a pozsonyi kamara, sőt a helytartótanács sem volt egységes ebben a kérdésben.

202