Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Adóterhek - Katonaság, rendészet - Katonaság

tanyi hivatal kezelte a beszállásolandó katonák főkönyvét és határozta meg a beszállásolás sorát és rendjét. A negyedmesterek eszközölték személyenként a teher felosztását. Ezt pontosan jelentették a főkapitányi hivatalnak, ahol a főkönyvbe bejegyezték.

37 A Székesfehérvárott 1704—1785 között állomásozó alakulatok jegyzékét más helyütt közöltem; erre itt nem térek ki. Tudjuk, hogy 1806ban nyolc század volt a városban elhelyezve: négy század a Duka ezredből, egy-egy század a Hilburg-Aujenberg, Esterházy és Benyovszky ezredből. 1815-ben olasz könnyűlovasság állomásozott, „ezek azonban a nép nyelvét nem értik és így a házigazdákkal való egyenetlenségre sok a lehetőség". A helytartótanács — a magistratus kérésére válaszolva —j közölte, hogy nem tudja a mintegy 400 olaszt más helységben elhelyezni. 1848 áprilisáig a 48. számú Ernő főherceg magyar gyalog-sorezred állomásozott a városban, amelyet ekkor Vas megyébe vezényeltek át. Helyükre a gróf gyulai gyalogezred 3. zászlóalja került Pestről.

38 Nem kevesebb gondot okoztak a tanácsnak az átvonuló alakulatok. A magistratus ugyan kérte a kerületi biztost, hogy „mivel a városba katonaságot szállásolnak, az átvonuló katonasággal ne terheljék az adózókat", de ez — természetesen — pusztába kiáltott szó maradt. Különösen a francia háborúk idején nőtt meg ez a teher. Az egyik városi írnok éppen arra hivatkozva kért fizetéskiegészítést, hogy „az átvonuló katonaság rekvirálásai igen megnövelték a munkáját". Hell György városi kapitány 1806-ban a kamarási pénztárból külön juttatást kapott, amiért a „gyakran átvonuló katonaság elszállásolásában a szállásmesternek segítője volt."

30 1787-ben egy század ulánus, 1813-ban két illír határőrezred és két gvalogezred vonult át a városon. Kenyérrel, abrakkal kellett őket ellátni/'

0 A legtöbb gondot kétségtelenül a városon áthaladó orosz csapatok okozták. 1799 szeptemberében a kamarási hivatal 760 forintot költött rájuk; 1800 februárjában 470 font húst ettek meg. A városban kóborló orosz vagy francia katonákat a tanács fogdostatta össze és adta át a legközelebbi katonai parancsnokságnak/

1 1807-ben Olaszországból hazafelé menet mintegy 10 000 orosz katona vonult át az országon, nyolc oszlopban, oszloponként 1200—1250 fővel. A tisztek készpénzzel fizettek az ellátásért a vendégfogadókban és más helyeken, de a legénység ellátása a lakosokra hárult. A város a kaszárnyákat ürítette ki a számukra. Az ott lévő katonaságot részben a városban, részben a környező falvakban helyezték el. A kincstári pékek, akik. az oroszoknak kenyeret sütöttek, a várostól 20 forint jutalmat kaptak, ..mivel ezzel könnyítettek a városi adózó polgárok helyzetén."''

3 A beszállásolási kötelezettség nemcsak a katonaságra, hanem a hadifoglyokra is kiterjedt. A kormányzat ui. nem találta még fel a hadifogolytáborokat, hanem a lakosság nyakába zúdította a gyakran nagy számban elfogott idegen katonát. Az első francia hadifoglyok 1742-ben érkeztek a városba. Ezek egy része „különböző betegségbe esett", ezért a város ezeket elkülönítette. Távoztuk után a város térítést kért Hueber főhadbiztostól. mert a betegágyakat el kellett égetniök, „mi által a városnak kára keletkezett". 1743-ban ismét francia hadifoglyokról olvas-