Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
A város vezetése - Pénzügyietek
1829-re 80 083 forint lett a város passzív tőkéje. A kamatok csökkentésére a város újabb kölcsönöket keresett. így jelentkezett Németh József nagyváradi kanonok, aki 5% kamatra 60 000 forintot ajánlott fel. A tanács az ügyet a választópolgársággal tárgyalta meg. A kanonoktól Budán előbb 30 000, majd 12 000 forintot vettek fel. Ebből fizették ki azokat a tőkéket (összesen 16 hitelezőt), amelyeknél nem volt szükség felmondásra. Volt viszont olyan városi polgár (pl. a patikus), aki hajlandónak mutatkozott a kamatot 6%-ról 5%-ra mérsékelni. 120 183€-ban egy császári-királyi nyugalmazott kapitány kínált fel a városnak 5%-ra 6000 forintot. A kamarás felvette és ugyanannyi (6%os) kölcsönt mondott fel. 1844-ben Bajzáth György újból jelentkezett, de mivel 6%-ot kért, a város nem vett tőle kölcsön. 1845-ben bírói foglalás volt a város ellen, adósságfizetés miatt. 120 Aktív tőkék Fehérvár kölcsönfelvételei és eladósodása korántsem jelentette azt, hogy maga nem adott volna kölcsönöket. Sőt gyakran az alacsonyobb kamatra felvett kölcsön célja éppen a másik oldalon, nagyobb kamatra való kihelyezés. Kz a gyakorlat nem szokatlan; más városainkban is megtalálható. 127 Az első fehérvári adat 1727-ből való; az egyik polgárnál kintlévő 1000 forint tőkét egy évre meghosszabbították. 1730-ban már kezesség mellett, kötelezvényre, kölcsönöz a kamarási pénztár. 1740-ben a kamara megállapította, hogy a városnak 1738—1740-ben 11 587 forint tiszta haszna volt. Utasította a várost, hogy ezt az összeget adja ki kamatra (ez 1752-ben 6% volt). 128 1753-ban a kamara elrendelte, hogy a városi pénztárba a pénzeket vissza kell fizettetni, vagy az adósok vállalják el a 6° 0-os kamatot. A város erről statútumot is alkotott. 1757-ben jelentették a kamarának, hogy az 1.755. évi 7213 forintos hátralékot és kintlevőséget beszedték. A következő évben a 3567 forintos pénztári maradványt helyezték ki kamatra. A kamarási számadások bizonysága szerint 1765—1775. között 105 940 forint volt kihelyezve kamatra. 1 "' A városi hitelügyletekre a bécsi kamara is felfigyelt. 1768-ban elrendelte, hogy a városi tőkéket csak telekbiztosítékra lehet kihelyezni. Ettől kezdve különös gonddal figyelte a városi pénztármaradványokat (1774-ben pl. Fehérvárnak 4754 Ft maradványa volt). Ebben az évben rendelte el a magyar kamara, hogy a város évente 1500 forintot helyezzen ki kamatra, és erről a választási jelentésekben adjon számot. Fehérvár igyekezett ennek eleget tenni: 1776-ban pl. 1000 forintot adott kölcsön kamatra. Ettől az évtől kezdve a kamara azonban már évi 6000 forint kihelyezését követelte. Ehhez hozzájárult az is, hogy 1777-ben a városi pénztár maradványa 17 290, két év múlva pedig 13 034 forint volt. Az 1770—1777. között kihelyezett és visszakapott tőke 93 179 forint. 130 1786-ban a helytartótanács megtiltotta, hogy a városok a pénzüket magánszemélyeknek adják kölcsön (sőt a tőkéket is fel kellett mondani). Ez azonban nem ment gyorsan: Fehérvár a következő évben még min-