Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

A város vezetése - Pénzügyietek

meg lehessen szerezni a szükséges felvilágosítást"'. A tanács válasza szerint „ja postakönyv a városnál amúgy is szokásban van; továbbra is megtartják".

28 Az 1820-as évektől gondot fordított a város felsőbb kormányszékekhez diligence-szal küldött levelek jobb (viaszos vászonba való) csomagolására, „mivel előfordult, hogy a levelek a nedvesség miatt megromladozva érkeztek meg". Azokat a leveleket viszont, amelyeket meghatározott ideig nem váltottak ki a postahivataltól, elégették. A tanács ezt az egész városban kihirdette.

29 1828-ban a polgármestert bízták meg a város határában lévő postautak javíttatásával. „A többit, a pénztár szűkös állapota miatt, nem tudták javíttatni". A következő évben a Fehérvár—iCsíkvár (Szabadbattyán) közötti postautat látták el jelekkel, „mert azok nélkül veszélyes az utazás''. A város a zámolyi és a lovasberényi utakat is javíttatta;'" 1834-ben Tarr István császári-királyi postamester jelentette, hogy a palotai postaút, amerre a temetési menetek is haladni szoktak, rossz karban volt. A polgármester kövecset hordatott rá, „mert különben járhatatlan lesz".

31 1838 januárjában a nagy hóesés elzárta az utakat. A tanács, a hóesés elmúltával, több embert fogadott, akik a postautakat és a városi utcákat megtisztították a hótól, illetve a városból kihordták a havat. Ugyanakkor a lepsényi postaút nyomvonalát, széleit, amelyet a hó szintén teljesen eltemetett, póznákkal jelölték ki.

32 Az 1840-es években növelte a város teendőit a Buda—Székesfehérvár—Marcali—Zágráb útvonal forgalma. Ezzel magyarázható, hogy a következő évben, amikor a postamester a keresztúri postaút jó karba helyezését kérte, a tanács azt felelte, hogy „nem szed útivámot, útcsinálási törvényes kötelessége nincs. "Útjait a városi pénztár erejéhez mérten tartja karban. A jelen kérelmet nem teljesítik".

33 1845-ben Tarr István postamester 200 ezüst forintos alapítványt tett „kisdedóvó segedelmére, vagy ha az nem létesülne, az éjjeli világításra". A pénzt a városi kamarás vételezte be.

34 PÉNZÜGYLETEK A városi gazdálkodás alapja a jól megszervezett számvitel; ezért Fehérvár város önkormányzata a török utáni első időktől kedzve gondot fordított rá. 1689-ben állítottak össze először számadást (akkor ezt még a bíró, Hiemer Mihály végezte). A számadások felülvizsgálatáról először 1691-ben olvashatunk: ez év májusában a két számadásvezető 15 nap haladékot kapott az észlelt hiányok pótlására. Ekkor a városi kamarás készítette a számadást. 1702-ben úgy döntött a tanács, hogy az összeállítás egy másik személy feladata lesz. Bz azonban csak átmeneti intézkedésnek bizonyult, mivel ezt követően is a kamarás dolga volt a számadás elkészítése. Igaz, hogy a kamarásnak emellett sok egyéb feladata volt, hiszen az 1707. májusi bejegyzés szerint „az egész gazdaságot vezeti".

1 1703-tól kezdve a számadások felülvizsgálatát vagy az egész polgárság, vagy az ő nevükben az „öregebb polgárok" végezték. 1719-ben