Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

A város vezetése - Posta

sebbekre az órát is („hogy késedelmet ne szenvedjen"). Ezzel azt akarták elérni, hogy az esetleges késedelem okát meg lehessen állapítani.'

2 1767-ben kérdezte meg a helytartótanács a várostól, hogy a Buda—i Graz közötti postautat — a kereskedelem előmozdítására — hogyan lehetne megállapítani. A tanács válasza szerint ,,a városban a kereskedést nem nagyon, vagy alig űzik, a közjó viszont azt kívánná, hogy az útvonal Buda—Székesfehérvár—Veszprém—Zala—Szombathely irányában fusson. így a levelek gyorsabban jutnának Grazba".

3 1770 januárjában a város a felsőbb hatóságnak jelentette, hogy ,,a közjó és a postautak karbantartása érekében a múlt évben az utakat, hidakat, különösen a postaiakat, javíttatta" (erről táblázatot is terjesztett fel). Ugyanezen év júniusában a város az uralkodóhoz fordult. Előadta, hogy ,.az adonyi postaállomás igen kedvezőtlen helyen van, mivel tavasszal a Duna áradása, télen a nagy hó miatt nem lehet közlekedni; a lovak tönkremennek a rossz utak miatt". A tanács — postaút céljára — inkább a Buda—Hamzsabég—Érd—Velence—Fehérvár útvonalat javasolta/

1 Az első lebetűzés a fehérvári postahivatalból 1772-ből ismert. 1772 januárjában érkezett meg a helytartótanács leirata, amely szerint a postalovak után állomástól-állomásig 1 forintot megtérítettek. Ebben az évben jelent meg Kiss György postamester, aki a városban saját majorságot birtokolt és a tanács tagja volt.

5 Kiss György postamester 1774-ben kérte, hogy a város a kapun kívül egy telket jelöljön ki a számára. Éjjel ugyanis a kapu zárva volt, ami neki (és a katonaságnak is) nehézséget jelentett a Buda—Graz közötti posta járat, fogadásában és elintézésében. A kérést a helytartótanács is támogatta, mivel a telken postaházat (Posthaus) akartak építeni. A tanács a Budai kapun kívül, a vásárok mellett juttatott 425 négyszögöl üres telket erre a célra. A telek utáni hadiadót azonban nem engedték el: —| a kamara jóváhagyásával — ölenként 7 krajcárt vetettek ki. 1775-ben a posta utcanévként szerepel: egy pintérmesternek megtiltották, hogy „pintérfáját az amúgy is szűk Posta utcában állítsa fel".

6 1776-ban kapott polgárjogot Karvits Antal, az új postamester. Kiss György ettől kezdve mint emeritus Postae magister szerepel. Ilyen minőségében magas, főbírói rangot ért el a városban. A postamester a postautak Javítását a városi tanáccsal egyetértésben szorgalmazta és végeztette.

7 Az 1780-as években sok rendelet és leirat szabályozta a posta működését. Megtiltották, hogy „postakürtöt illetéktelen használja". 1786tól a postamester az aktákat és a pereket nem egy közös nyugtával vette fel, hanem a tanács adott jegyzéket róluk. A jegyzék egy példányát a levélhez mellékelték, a másik a feladást igazolta. Bankjegyet és kötelezvényt fel lehetett ugyan adni postára, de a kincstár nem felelt értük, csak „saját felelősségre" vették fel.

s 1787-ben (júliusban) Andrássy megyei mérnök bejelentette, hogy „itt az ideje a fő posta- és kereskedelmi út kitűzésének". A tanács a munkálathoz Hell tanácsost és útbiztost küldte ki. Ezzel a város régi vágya teljesült: a Székesfehérvár—Körmend útvonalon keresztül bekapcsolódott a fő postautak hálózatába.

3