Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
A város vezetése - Kézműipar
Év I. II. III. IV. V. VI. VII. osztály 1803 15 39 39 123 203 222 1804 14 43 77 124 185 246 — 1806 16 38 67 115 185 280 — 1807 15 36 70 107 177 295 — 1808 16 37 80 107 165 292 — 1810 11 28 63 122 193 272 — 1811 11 26 61 115 178 290 — 1812 10 32 64 97 189 318 — 1813 13 28 72 82 206 331 — 1815 14 31 67 85 229 352 — 1817 18 25 68 94 234 350 — 1821 15 22 43 93 227 399 — 1822 11 22 26 76 220 464 — 1825 6 17 24 61 199 464 — 1827 8 13 19 74 202 445 12 1828 7 14 24 84 177 431 33 1829 6 12 23 83 169 447 28 1830 7 12 25 79 165 425 56 1833 6 7 12 21 36 130 5 1834 7 6 10 23 39 112 1 1836 8 5 14 20 60 101 1 1837 íl 6 13 25 54 103 1 1838 8 6 14 23 66 103 1 1839 8 6 14 26 60 99 2 1840 8 4 14 24 56 106 4 1841 8 5 10 10 163 101 1 1842 8 3 13 32 66 102 1 1843 8 7 13 31 78 79 3 1845 7 8 18 45 55 78 4 1846 9 12 15 38 56 108 1 Céhbiztosok A tanács az 1740-es évektől kezdve a céhek fölé biztosokat (commissarius) állított. Feladatuk a gyűléseken való részvétel, a céhbe való felvétel ellenőrzése, a visszaélések megakadályozása. A belső tanács tagjai közül kerültek ki, fizetést nem kaptak. 88 1770-től, a helytartótanács rendelete szerint, minden céh élére tanácsi biztos került, akik ott voltak „minden nagyobb gyülekezetben" és ellenőrizték a számadásokat. Ez nem ment mindig zökkenők nélkül, van példa arra is, hogy a biztos, a „'.mesterek kevélysége miatt" lemondott (1803). Panaszaikkal a tanácshoz fordultak, az szerzett érvényt intézkedéseiknek. A céhek ugyancsak a tanácsnál panaszkodhattak a nekik nem tetsző céhbiztos ellen (1808). Vita esetén a tanács valamelyik főtisztviselőt, 1819-ben pl. a főjegyzőt, küldte ki. 8 ' 5 A céhbiztosokat a tanács a saját tagjai vagy a választópolgárok közül nevezte ki. Van példa arra is, hogy maga a céh kérte az üresedésben lévő biztosi állás betöltését. 1842-ben a céhbiztosságokat a tanácsosok és tisztviselők maguk között „osztották fel". 90
