Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)
A város vezetése - Kézműipar
az árat, hanem a sütemény súlyát határozták meg, illetve változtatták a gabona áringadozásának megfelelően. 1702-ben egy tanácsos a pékeknél lemért zsemléket 20 lat helyett csak 14—16-nak találta. Ezért 6—24 forint közötti büntetéseket szabott ki rájuk. 10 1710-ben a tanács elrendelte, hogy a pékek ne kicsi, fekete zsemlét és kiflit süssenek. A zsemle — 12 forint büntetés mellett — 14 latnál nem lehetett kisebb. 1713-ban a pékeket a tanácsülés elé idézték és ott közölték velük: 15 latnál kisebb zsemlét nem süthetnek. 1715 júniusában megállapította a tanács, hogy a pékeknél lemért zsemlék könynyűek; ezért 69 darabot elkoboztak és — alamizsnaként — a ferenceseknek adtak. 1,5 1703-ban a két városi pékmester panaszt tett, hogy a környező falvakból is hoztak kenyeret, kalácsot eladásra a városba. 1724-ben a polgárság követelésére a ferences kripta melletti pékséget máshová helyezték, „mert a friss kenyér az onnan felszálló párát magához vonja". — 1 A tanács rendelete szerint, ha valamelyik pék kemencéje rossz volt és nem tudott sütni egy nappal előbb jelentenie kellett a másik péknek, hogy az süssön helyette is. 1 ' A pékek árultak fehér és fekete kenyeret, cipót, kalácsot, zsemlét, vajas és ánizsos kiflit, nádméz süteményt, hosszú süteményt (vulgo Ruczl) és perecet. 1752-ig árulhattak grízt és lisztet is. Egy városi polgár és lisztkereskedő a Pílatz-on fánkot árult. A piacon a városi cipósütő asszonyok is árultak. 18 A tanács kiküldöttei időnként megszemlélték a kenyérsütő kemencéket. 1788-ban pl. kifogásolták, hogy a fát a kemence fölött tárolták. Észrevételeikről a tanács írásbeli jelentést kapott. 19 1791-ben Czierler Franciska kért engedélyt csokoládé manufaktúra létesítésére. A tanács bizonyítványt kért tőle; az ügy további sorsát nem ismerjük. 29 Szabályozás, tilalmak A város igen gyakran szabályozta a kézművesek munkáját. 1702ben pl. megtiltotta az ácscéhben lévő rác kőműveseknek a kőművesmunka végzését. 1714-ben engedélyezték az esztergályos házában égetőkemence felállítását, „mivel az nem veszélyes". 1716-ban engedélyezték a városi kovácsmestereknek ekevas árusítását. 1718-tól a lakatosok csizmát is vasalhattak, valamint sarkantyút is felverhettek. 1721-től az idegen szitás- és pintérmesterek nem árulhattak a városban, valamint — a kovácsok kérésére — a vaskereskedők nem árulhattak ekevasat. 21 Az 1750-es évektől a fésűsök nem árulhattak rövid- és tűárukat, a csizmadiák nem vehettek kordoványt a palotai görögtől, bocskort csak a horvát cipészek szabhattak; vég szűröket csak a csapók adhattak el. 22 Az 1760-as évektől szűrszabók nem hozhattak be idegen szűröket, a Nádasdy-ház házmestere nem csinálhatott ágyat, asztalt, szekrényt, a mesteremberek kötelesek voltak foltozó munkát is elvállalni, a zubbonycsinálók csak paplant, matracot, nagy és kis zubbonyt, valamint paraszt, „leblit" (ti. lajbit) készíthettek. 23
