Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

A város vezetése - Gazdaság - Mezőgazdaság

gabona, 10 mérő köles, 50 font só és egy bocskornak való nyersbőr. A lakosságnak azokat a lovait hajtották ki, amelyeket nem fogtak be.

20:i 1784-től városi lovász, lovászmester és allovászmester is van. 1309ben az allovászmester biztosítólevelet kapott a várostól, hogy nem viszik el katonának. A lovász fizetése 500 forint, 30 mérő búza és hat öl szalma volt.04 A csikósok azonban tovább működtek, nem kevesebb fizetéssel, mint a lovász- vagy allovászmester. Még két boglya szénát és két szekér őszi szalmát is kaptak.

205 Egyéb állattartás Egyéb állatok tartásáról kevés adatunk van, ezekkel az önkormányzat nem sokat foglalkozott. Mégis tudunk sertésekről, ménekről és ludakról. A disznót más városokban (Pozsony, Veszprém) nem engedtek tartani, vagy csak rekesztékben. 1720-ban Fehérvárott kanászt tartottak, aki, egyéves disznó után 16, féléves disznó után 8 dénárt kapott.'

200 1788-ban a városi kancellária hirdette ki a helytartótanács leiratát: megérkeztek Bukovinából az anyakocák, ezeket meg lehet vásárolni, illetve néhányat, a remonták leadásáért, meg lehet kapni. A következő évben a belvárosiak panaszt tettek, hogy a disznók az utcán szaladgálnak (valamint a gazdák a kukoricszárat a kapuk előtt rakják le) és nagy piszkot csinálnak. A sertésekre mindenkinek vigyáznia kellett, az általuk okozott kárt meg kellett téríteni. Az intelem nem sokat használt, mert 1792-ben a lakosok még mindig az utcán tartották az állataikat. Az állatkereskedők sertéseiket — taksa ellenében — a közös legelőn tarthatták. A város — tenyésztésre — kandisznókat tartott. Két kivénült kant 1814ben 70 forintért adtak el, és 40 forintért két fiatalt vettek.

207 A kecsketartást (intertentio caprarum) a legtöbb városban tiltották. Kőszegen csak a betegek tarthatták, Trencsén, Kassa és Szombathely városok, elsősorban a fiatal fákban és növényekben okozott kár miatt, tiltották. Ugyanezen okból tilos volt pl. a palotai sorompón kívül, a Sárréten, kecskét tartani. Ennek ellenére előfordult, hogy még a belvárosi utcákon is kecskék legelésztek. A város ilyen esetben a gazdáktól 2 forintot szedett.

208 1768-ban kamarai leirat szorgalmazta a méntartást, ami három évig porciómentes volt. 1787-ben a tanács — megyei leirat alapján — felhívta a lakosság figyelmét a méntenyésztésre, mint igen hasznos foglalkozásra, illetve az ezzel kapcsolatos ismeretek megszerzésére.

200 Ludak tartására mindössze az 1829. évi tanácsi legeltetési rendszabás 5—6. pontja utal: „a lúdmezőt a gazdák határozzák meg; de ügyeljenek a rendetlenség megakadályozására".

210 Állategészségügy A városi tanács állategészségügyi tevékenysége a XVIII. század első felében nem terjedt túl a registráláson. így pl. 1726-ban az írnok összeírta az elhullott állatokat. Tiltották a beteg állatoknak a legelőre való ki-