Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Farkas Gábor: Igar

2 FML. Fejér vármegye levéltára. Acta locorum; Igar—Dád (Acta politica. F. 52. A. 1785. Nr. 238.) 3 Ua. Helytörténeti gyűjtemény; Igar—Dád FmL. Fejér vármegye levéltára. Alispáni iratok; 1884—4564. sz. (Nagydádi Csikótelep Parancsnokság iratai.) 4 FmL. Fejér vm. levéltára. Nemesi közgyűlés iratai; Népiskolák összeírása és levelezés. 1842—1856. sz. (Igari vonatkozású irat.) 5 Alispáni iratok; községi monográfiák. Igar. 6 Uo. Dádpusztai adatolt. 7 FmJL. Fejér wn, levéltára. Főispáni iratok 1945—223. sz. 8 Források a népi demokratikus átalakulás Fejér megyei történetéből 1945—1948. Székesfehérvár 1976. (308—309. old.) 9 KSH. Az 1960. évi népszámlálás 3. b. Fejér megye személyi és családi adatai. Buda. pest, 1961. (191. old.) Farkas Gábor VAM A Vám név a 14. sz. végén bukkan fel Wam alakban. 1559-ben is ebben a változatban találjuk. A név egykori vámszedő helyre utal.

1 A besenyő szállások felbomlása a XIV. század elején ment végbe. 1324-ben Vám a Hench családé lett, és ezzel együtt a simontornyai uradalom tartozéka. 1347-ben már a Lackfyaké volt. Amikor a Lackfy család hűtlenségbe esett, az uralkodó az uradalmat konfiskálta, és a 14. század végén a Kanizsaiaknak adományozta. Hamarosan Vám falu a szomszédos falvak prédájává lett, 1410-ben dorogi lakosok támadták meg. 1424-ben Ozorai Pipo lett a simontornyai uradalom ura, majd ennek halála után a Garaiák birtokolták. 1482-ben királyi, 1488-tól királynői birtok; 1506-tól a Batthyány család, az 1520-as években a Buzlay, 1536-tól a Pesthyeny család a birtokos. Simontornyát a török 1543-ban foglalta el, vele együtt kerültek kezére a tartozékok, köztük Vám falu is. 1554-ben a magyar kézen lévő Palota várához kapcsolták a helység jövedelmét. A palotai katonák Szilas, Igar, Dád és Vám helységeket tisztjeik számára elfoglalták. A jövedelmet Ormándy János és László diák szedte be Vámról.

2 1571—1572^ben Vámon 23 ház volt. A lakók közül Kocsor Bálint, Hegedűs Sebestyén, Dégi Tamás, Fodor Pál, Kovács Jakab, Gelei Borbás, Györfy Lőrinc, Rác Albert, Cseh Tamás, Borcsár Tamás, Hegedűs Jakab, Fodor András, Somogyi Bertalan, Kovács Máté, Cserge István, Bodor István, és fiai; Borbás Gergely és Ferenc, Kis Tamás, Tör András, Varga Mátyás, Patak Dénes és Péter diák

3 neve ismeretes. 1578-ban Vámon 5 egész és 2 fél telek volt. Palotára kilencedet adtak a földi termények után, de pénzben nem adóztak. A várni zsellérek semmiféle szolgáltatással nem tartoztak a palotai kapitánynak. A 16—17. század fordulóján zajló háborús események idején Vám falu is elpusztult. A 16. század első harmadában egy adózó család élt Vámon. A család egy fél porta után adózott. Az uralkodó a palotai uradaliim egykori falvait 1619-ben átadta Vízkeleti Jánosnak, de 1622-ben már* Chiráky Mózes számára szedték be az egykori tartozékokból a jövedelmet.

4 1650-ben Vám Zichy István tulajdonába került, több Fejér megyei birtokkal és faluval együtt. A Zichyek a Fejér megyei birtokok nagyobb részét bérbe