Fejér Megyei Történeti Évkönyv 17. (Székesfehérvár, 1987)

Záborszky Miklós: Gánt

Erősen emelkedett a zsellérek száma. Ezek — mint a hegyvidéken általában — a cséplési, kaszálási munka mellett még favágással és faeladással is foglalkoztak. Szegénységüket azonban az is fokozta, hogy csak helyben végeztek munkát.

40 A lakosság száma meglehetősen gyorsan növekedett, nyilván a bevándorlás útján. 1830-ban Kápolnával együtt 1234 fő élt Gánton. Feltűnő, hogy az evangélikus lakosság teljesen eltűnt, és csak 70 fő volt a reformátusok száma is.

41 Az 1830. évi népösszeírás során 532 főt írtak össze.

42 1805-ben a tanító a „normális rendszer szerint tanított". A kegyúrtól 25 forintot kapott, de jövedelme zömét a község szolgáltatta. Ez 36 forint volt, és kapott még 37 mérő tiszta búzát. 1818-ban Schlupni János morvaországi tanító működik Gánton. Az iskolába ekkor 70 tanköteles korú gyermekből 65 járt. (30 fiú és 35 leány.)

43 1838-ban a tanító és plébános közt súlyos nézeteltérés keletkezett, és a székesfehérvári püspök a,megyei kisgyülésen panaszt tett a tanító ellen.

44 Eszerint a tanító a hazai nyelvet nem ismerte. A tanítót elbocsátották, mert a következő évben János Ferenc működött itt. 1841-ben az iskolás korú gyermekek száma 98 volt. Ebből télen 52 fiú és 30 leány járt iskolába. Az iskolaépület jó karban volt. Fűtésről, könyvekről, iskolaszerekről a szülők gondoskodtak. Vallástant, írást, olvasást, számolást magyar és német nyelven tanították.

45 1845-ben betűvetést, számvetést és hittant tanítottak a gánti iskolában, ahol altanító is volt, Braun Ádám, aki Tolna megyei Nagymányokon született.

46 1828-ban 7 mesterember, (1 csizmadia, 2 takács, 1 kovács, 1 kerékgyártó és 2 fazekas) volt Gánton.

47 1824-ben a földesurak újabb osztozkodása alkalmával Gánt és Kápolna Lamberg Rudolf része lett.

46 Az 1848. évi események hatására a gánti lakosok a csákvári erdőt igyekeztek megszerezni. Április 25-én azt jelentették, hogy a gántiak hatalmaskodásra készülnek. Április 28-án a gántiak a szolgabírót meg sem hallgatták, é

s a csákváriakat tulajdon erdeikből kiűzték.

49 A 48-as megyei választmányban a községet a jegyző és a bíró képviselte.

56 A népesség változásáról az alábbi adatokkal rendelkezünk:*

1 Év Gánt és Kápolna 1850 842 1856 843 1863 838 1900 783 1910 697 1920 777 A lakosság csökkenése Kápolnapusztán feltűnő. A puszta lakossága zömmel az erdőben dolgozott, ahol egyre kevesebb munkáskézre volt szükség. A faluból is elvándorolt a népfelesleg, miveFaz itteni föld és az erdő több munkást eltartani nem tudott. Fényes Elek Gánt burgonyatermesztését, gyümölcsösét, szőlőhegyét és roppant vadaserdejét emeli ki 1851-ben.

52 Az úrbéri per lezajlása után a volt jobbágyoknak sikerült szántóföldjeiket megtartani.

53 Legelőt telkenként 1868-^ban 7, erdőt 2 holdat kaptak, 1860-ban 432 hold szántó és 167 hold rét volt birtokukban. A rendezés azt eredményezte,